Valóságos aranylázban égnek a Börzsöny környéki falvak lakói: mindenki arról beszél, hogy aranyrögökön sétálnak. Úgy fest, tényleg!
Álmosan nyújtóztak a tornácos házak a Börzsöny peremén, amikor reggel megérkeztek kollégáink Márianosztrára, ugyanis a fővárosba is elért a helyiek között sutyorogva terjedő szóbeszéd: több száz tonna aranyat és ezüstöt rejt a föld a Börzsöny alatt.
Kíváncsiak voltunk, mi igaz a históriából, ezért kollégáink több falut is végiglátogattak. Még a szemük is kikerekedett, amikor kiderült: nem légből kapott információ a hegység alatti elképesztő mennyiségű nemesfém jelenléte.
Már aggódnak a teherautók miatt
– Hallottam, hogy újra aranyat találtak, de nem új dolog ez itt. Rengeteg arany van a falu alatt, miközben nincs pénzünk sörre. Pedig ha felszínre lehetne valahogyan hozni, akkor aztán kolbászból lehetne itt a kerítés! – mondta az egyik falusi a helyi kocsmában.
Az itt lakók nagyja kissé szkeptikus az aranyat illetően, de vannak, akik teljesen a bűvöletében élnek.
Azt mondják, több száz éve hallják a legendákat a mesés kincsről, és időről időre szárnyra kapnak hihetetlen történetek arról, hogy ki hogyan és hol talált csillogó rögöket, de ők mégsem láttak ebből soha semmit.
– Itt minden, ameddig a szem ellát, a nemzeti parkhoz tartozik. Sokan járnak ide kirándulni és pihenni, mi lesz itt, ha jönnek a markolók meg a teherautók? – kérdezte aggódva István.
Fémkeresővel járnak ide a haszonlesők
A nagybörzsönyi, 676 lelket számláló településen csak legyintettek, amikor az aranyról kérdezték őket kollégáink.
– Maguknak, pestieknek minden olyan nagy szám. A Rózsa-hegyen már kisgyerekkoromban is működött az aranybánya, de abból sem láttunk semmit, aztán a kommunisták a 70-es években berobbantották. Azóta is járnak ide a bolondok szitával meg fémkeresőkkel, hogy majd belenyúlnak a tutiba, de itt még, aki szegényen ment föl a hegyre, az úgy is jött le onnét – mesélte mosolyogva Menyes Ferenc, egy helybéli.
1930-ban indult volna a bányászat
A börzsönyi aranyat már korábban is kitermelték volna, de nem lett belőle semmi.
– A területen a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és geofizikai kutatottságának bőséges az irodalma – kezdte a Borsnak Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa és kutatási igazgatója.
– Az 1930-as években már bejegyeztek Párizsban egy bányászati társaságot, melynek feladata az itteni arany és ezüst kitermelése lett volna, de a háború akkor közbeszólt. Aztán a szocializmus idején újabb próbafúrásokat és vizsgálatokat végeztek. A kutatási eredmények a Horn-kormány alatt rejtélyesen eltűntek. Pár évvel ezelőtt került elő egy pontos számokat tartalmazó tanulmány egy frankfurti banktrezorból – magyarázta Varga István, aki gigantikus vállalkozásba vágná a csákányát.
450-460 milliárd euró értékű nemesfém
Varga István cége már a tettek mezejére lépett azért, hogy a börzsönyi arany a felszínre kerüljön. A rendelkezésre álló adatok, valamint újabb kutatások elvégzése után földmintákat küldtek a világ három, ezzel foglalkozó legjobb független laborjába, ahol kimutatták, hogy a Börzsöny alatti földrétegekben világviszonylatban is magas az arany jelenléte.
– Az általam feltárt és szakemberek által leigazolt számítások szerint több mint ezer tonna arany, vagyis úgy 450-460 milliárd euró értékű ezüst és arany van a hegy alatt, ebből 36-37 milliárd euró a tiszta nyereség, ami kitermelhető, és ehhez jönnek még az egyéb fémek és ásványi anyagok, amelyeket a kitermelés során a felszínre tudnánk hozni. Ennek a forintra átszámolt tiszta nyeresége 19 000 milliárd forint, tehát a jelenlegi magyar államadósság több mint 40%-a. Arról nem is beszélve, hogy ha beindul a bányászat, az biztos munkahelyet teremt majd a térségben – árulta el a Borsnak Varga István, aki terveit és számításait tavaly októberben elküldte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz (MBFSZ), azt kérve, hogy végezze el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot, ami után elindulhat a munka.
Rúdként hoznák a felszínre
– A munka egy 44,23 négyzetkilométeres területen folyna, a Nagyirtás és a Rózsa-hegy kutatási zónában vegyi anyagok és cián felhasználása nélkül, szigorúan a föld alatt környezetbarát, úgynevezett vízmosásos technológiával. A Börzsöny a Natura 2000-es természetvédelmi terület és a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, ezért úgynevezett lejtaknákat fúrnánk a hegy gyomrába Nagybörzsöny, Márianosztra és Kóspallag határából kiindulva, ezzel érintetlenül hagyva a területet – hangsúlyozta Varga István, akinek tervei szerint minden a mélyben zajlana, csak a kész aranyrudak kerülnének a felszínre elektromosan hajtott kisvasúthálózat segítségével. A vállalkozó hozzátette, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak jóvá kell hagynia a terület érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát.
