Újabb részletek derültek ki a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagáról, melyből Magyarország is rendelt. A fiatalok körében 95, a 65 év felettieknél 94 százalékos hatékonyságú koronavírus elleni vakcináról Karikó Katalin biokémikussal beszélgettünk.
Miközben Európa-szerte tombol a koronavírus-járvány, a héten két vakcinagyártó cég is benyújtotta engedélyezési kérelmét az EU-nak. A Moderna és a Pfizer–BioNTech is a magyar biokémikus, Karikó Katalin és amerikai kollégája, Drew Weissman szabadalma alapján készítette el az úgynevezett mRNS vakcináját.
Nanotechnológiát alkalmaznak
Szakmai körökben a jövő oltóanyagaként emlegetik az mRNS-t, ami a koronavírus elleni, nanotechnológiás oltóanyag kapcsán kaphat nemzetközi ismertséget. De vajon hogyan működik?
– A vakcinában található mRNS a koronavírus-tüske fehérjéjét kódolja. Így a beoltott ember sejtjei előszőr elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírusfehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja „emlékező sejtként” túlél, ezért a védettség tartós – árulta el lapunknak Karikó Katalin.
Majd így folytatta: – A meglepetés az mRNS-vakcinánál az volt, hogy a 65 év felettieknél 94, míg a 65 év alattiaknál 95 százalékos hatékonyságot mutatott. Vagyis az időseket is olyan arányban védte, mint a fiatalokat, holott az idősek immunrendszere már „megkopott”, lassabban és gyengébben reagál – meséli a biokémikus.
Két oltással érhető el a védettség
A Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltása úgy működik, hogy az első oltás után három héttel újabb injekciót kap az ember, azt követően egy héttel pedig már kialakul a védettség. De vajon miért kell kétszer oltani?
– Az első injekció különbözö mennyiségű választ generál, sok esetben nem is mérhető az indukált ellenanyag. Ezt követi három héttel később az úgynevezett „emlékeztető” oltás, ami után nagyon megugrik az immunválasz.
Ha a kezelés egy oltást tartalmazna, akkor a nagy dózis nagyon erős mellékhatásokat okozhatna – magyarázta a Ripostnak Karikó Katalin. Hozzátette: mellékhatások ritkán ugyan, de előfordulhatnak, s legfeljebb két napig tartanak.
– A tesztelt emberek 2 százaléka említett fejfájást, de előfordulhat általános rosszullét és a beadás helyén bőrpír, esetleg izomfájdalom.
Krónikus betegeket is olthatnak
– Eddig úgy tűnik, hogy az mRNS-vakcina nagyobb védelmet nyújt, mint a fertőzéssel szerzett immunitás, úgy, hogy a fertőzésen átesett betegeknek a védelmét is meghosszabbítja – fogalmazott Karikó Katalin.
De vajon krónikus betegeket is olthatnak vele?
– A vakcinának a beoltott ember immunrendszerére van szüksége ahhoz, hogy a védettség kialakuljon. Nagy valószínűséggel az, aki influenzavakcinát kaphat, az ebből a koronavírus elleni oltóanyagból is részesülhet
– vélekedett a biokémikus, aki hozzátette: lázas ember nem kaphat az oltóanyagból, mert nála hatástalan a szer, de szeszt sem ajánlott fogyasztani az oltás előtt és után, mert az alkohol csökkenti az immunválaszt.
