A koronavírus sokunkat rákényszerített arra, hogy a négy fal között főzzünk. Pánikra azonban semmi ok! Hogy én, <a href="https://www.instagram.com/k_reim/?hl=hu" target="_blank">Reim Károly</a> szakács lennék? A fenéket! Csupán, ahogy sokakat, engem is a gyomrom vezérel. A szerény trükkjeimet pedig most a Bors olvasóival is megosztom, hogy minél finomabb fogásokkal tömjük tele a korgó bendőnket!
Ahogy nem múlhat el vasárnap rántott hús nélkül, úgy húsleves nélkül sem! Mi magyarok rajongunk érte, legyen szó tyúkhúslevesről vagy marhahúslevesről. Ehetjük tésztával, galuskával, húsgombóccal vagy anélkül, a lényeg, hogy sok zöldség és hús legyen benne.
A velőscsont a kulcs
Az én személyes kedvencem a marhahúsleves, így most ezt készítettem. Vásároltam egy szép nagy csontos rostélyost, egy szép marhafelsálat – de a lábszár is tökéletes bele. A kulcsa viszont szerintem a velőscsont, ami zseniális ízt ad a levesünknek. A húsokat mossuk meg, majd hideg vízben tegyük fel főzni. Szigorúan egy nagy lábosban készítsük, a kuktát felejtsük el! Le is piríthatjuk előtte a húsokat sütőben, ettől kap egy különlegesebb ízt, de én most ettől eltekintettem.
Ha felhabozódott a levesünk, mindenképpen szedjük le, akár több körben is, hogy tiszta legyen. Közben készítsük elő a zöldségeket. Minél többet teszünk bele, annál jobb lesz a húslevesünk.
Pucoljuk meg és vágjuk fel a répát, a fehérrépát, vágjuk le a zeller és karalábé héját, mossuk meg a kelkáposztát. Mehet bele egy paprika, jó sok friss petrezselyem és fokhagyma is, valamint természetesen a vöröshagyma se maradjon ki, amin hagyjuk rajta a héját, méghozzá azért, mert kellemesen meg fogja színezni a levesünket.
Gyöngyözve főzzük
Ha megvagyunk a fölölzéssel, mehetnek a zöldségek az edényünkbe. Fűszerezzük: só, egész bors és én egy leheletnyi őrölt köményt és gyömbért is teszek bele, nagyon passzol hozzá. A vegetát és a leveskockát felejtsük el!
Fontos, hogy a levesünket ne forraljuk, hanem szépen-lassan, gyöngyözve főzzük, alacsony lángon. Ez persze időigényes, főleg egy marhahúslevesnél. Minél tovább főzzük, annál finomabb lesz. Három óra minimum kell neki, de ha 5-6 órán át gyöngyöztetjük, akkor lesz az igazi, én hagytam neki most bőven időt. A velőscsontot vegyük ki féltávon, különben teljesen kifő belőle a velő, és túl zsíros lesz tőle a levesünk.
Ha elkészült, szedjük ki a zöldségeket és a húsokat, a levest pedig szűrjük le, hogy tiszta legyen. Én tésztát főztem hozzá, és egy kis főtthúsból készített gombócot is formáztam bele, a velős csontot pedig szintén feltálaltam.
JÓ ÉTVÁGYAT MINDENKINEK!
És, ami fontos: lehetőleg
MARADJUNK OTTHON!
