A magyarok többsége a védőoltástól várja a koronavírus-járvány megfékezését, a decemberi 24 százalékról ugyanis 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével – közölte elemzése alapján a Századvég.
Forrás: MTI
A felmérésből kiderül az is, hogy azoknak a száma is nőtt, akik valószínűleg szeretnék magukat beoltatni: a decemberi 25 százalékkal szemben a megkérdezettek 28 százaléka nyilatkozott így.
A magyarok 35 százaléka vélekedett úgy, hogy biztosan nem vagy valószínűleg nem adatja be magának a vakcinát. Ez az arány novemberben 52, decemberben 48 százalék volt
– írta a Századvég.
Veszélytelen a vakcina
Ez azt jelenti, hogy a vakcinák megérkezésével tovább nőtt az oltási kedv Magyarországon. Ezt az is elősegítette, hogy világszerte fokozatosan nő a beoltottak száma, és az emberek „érzékelik, hogy a vakcina veszélytelen, jelentős mellékhatásai nincsenek”.
Az elemzésből kiderült az is, hogy a magyar lakosság reálisan ítéli meg a járványhelyzet alakulását: a megkérdezettek 58 százaléka látja úgy, hogy a járvány terjedése stagnál a környezetében, 23 százalékuk szerint lassul vagy megállt, és csak a válaszadók 13 százaléka tapasztal gyorsulást.
Mennyi ideig ad védettséget?
Minden jel arra mutat, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája mellett az Astra Zeneca oltóanyaga lehet az újabb befutó az EU-ban, és így hazánkban is.
Dr. Rusvai Miklós szerint minél több oltóanyag és oltóanyag típus áll rendelkezésre, annál hamarabb érhető el a várva várt nyájimmunitás, ami végül megfékezi a járvány terjedését.
A júniusban és júliusban a tesztcsoportok tagjaiként vakcinázott személyek még jelenleg is védettek, így az már biztos, hogy az alkalmazott oltóanyagok legalább fél évre védettséget nyújtanak az újrafertőződés ellen.
– Mivel még csak fél éve történtek az első vakcinázások, nem lehet tudni, hogy a védettség 10 hónapig, egy évig, vagy másfél évig tart majd. Ez csak akkor derül ki, ha az első immunizálások óta elegendő idő eltelik – magyarázta a Borsnak dr. Rusvai Miklós, aki elárulta az mRNS vakcinák és a vektorvakcinák most debütálnak, így azt sem lehet tudni, lesz-e lényeges különbség az oltóanyagok által kiváltott immunitás tartóssága között.
Csak álom az életre szóló immunitás
– Életre szóló immunitást az állati koronavírusok esetében még soha nem sikerült elérni, így nem tartom valószínűnek, hogy ez a koronavírus másképp viselkedne, mint a többi.
Véleményem szerint alapesetben egy-másfél év lehet a védettség, s ha valaki már kétszer-háromszor immunizáltatta magát, akár háromévente is elegendő lesz majd felfrissítenie az immunrendszere emlékezőképességét
– mutatott rá a virológus, aki szerint nagyjából öt év múlva már senki sem fog a koronavírusról beszélni, hiszen szépen lassan beleilleszkedik majd a felső légúti fertőzések sorába.
– A vakcinázással megszerzett immunitás jóval biztosabban kialakul, mint az átvészeléssel szerzett, hisz a vakcina akár 90–95 százalékban is hatékony, míg a fertőzésen átesetteknek csak körülbelül 30–50 százaléka szerez kimutatható védettséget.
