„Ne félj kisfiam itt vagyok” feliratú, házilag barkácsolt táblácskájával álldogál egy férfi minden szerdán Pécelen, lezárva akciójával a városka főútját. Az elkeseredett édesapa így üzen gyermekének akit nem engedik, hogy lásson. Mint mondja, nem maradt már más eszköze, mert a hatóságok, a törvények ellenére érzése szerint mindenben az anya mellett állnak.
Hajnal volt még, ébredezett a Pest Környéki kisváros miközben a helyi benzinkúton egy tüntetés szerveződött. Előkerültek a fatáblák, a szerszámok és a csavarok, melyekkel elkeseredett üzeneteit applikálta farudakra egy kétségbeesett édesapa. A környéken a jelenség már-már megszokott, akár csak az a kitartó rutin mellyel Fekete Kálmán egyszemélyes harcát folytatja két éves kisfiáért akit már hónapok óta nem láthatott.
Másfél éve, volt barátnőm és családjának nyomására kénytelen voltam elhagyni az otthonom. Nem önszántamból hagytam el őt, de gyakorlatilag azóta nem láthatom. Azóta a bíró mutogat a rendőrségre a rendőrök meg a bíróra. Mindössze 2 óra felügyelt kapcsolattartás engedélyezett számomra a családsegítőnél havonta, arra hivatkozva, hogy ez majd segít visszaépíteni a kapcsolatot a kisfiammal mert az anyuka eddig abszolút nem engedte látni őt.
- Panaszkodott a demonstráció közben Kálmán.
A 31 éves fiatal apuka látványa szívbemarkoló, akárcsak a táblákra írt üzenetek melyekkel minden szerdán megpróbálja felhívni ügyére a figyelmet, kiváltva ezzel a munkába igyekvő helyiek szimpátiáját és haragját.
- Mi a fa***omért nem mész el dolgozni?
- Kommentálta az akciót, mélységes empátiával egy dühös sofőr. Az indulat résszint érthető, a stílus kevésbé, de az tény, hogy Kálmán reggelente gyakorlatilag megbénítja a várost ahol hatalmas kocsisorokban araszolnak az emberek elkésve mindenhonnan.
- Hát ez elég zavaró, de nem tudunk mit csinálni, ha bíróság és a rendőrség nem tesz semmit. Az én bosszúságom amúgy sem tehető egy lapra azzal amit ez a fiatalember érez. Én drukkolok neki
.- nyilatkozta Mariann, aki már tudja, hogy miért harcol az édesapa.
Az egész sztoriban az a legelképesztőbb, hogy Kálmán mindannak ellenére kényszerül erre, hogy a gyermek elhelyezése iránt indított per még folyamatban, tehát még a közös felügyelet van érvényben, és már az említett 2 órában engedélyezett felügyelet melletti láthatást II. fokon felülbírálva jelenleg él egy megállapított ideiglenes kapcsolattartási határozat ami engedélyezi, hogy az apa elvihesse a kisfiát akit azonban az anyuka nem ad át neki.
Ez a határozat már két hónapos és azóta a volt párom nem adja át a gyereket. Sajnos az édesanya családja is nagyon összezár és mindent megtesz azért, hogy ne láthassam a fiam. Ez olyan mint egy gyászfolyamat. Az elején nagyon megviselt, de mára már ilyenek a mindennapok. Soha nem mondok le a fiamról. Küzdök érte mert a mindenem, de már elfogytak a könnyeim.
- mesélte Kálmán, aki mindent megtesz, hogy felhívja problémájára a figyelmet.
Beadványokat ír, tüntet, fellebbez. Ismeri a jogait és ismeri az utolsó macskakövet is a városban. Pontosan tudja, hol és hogyan lassíthatja a forgalmat jogszerűen és jó érzékkel látja, hogy meddig mehet el. Szüksége is van erre, mert mint mondja vékony jégen jár.
Ottjártunkkor is amikor éppen csak elkezdte szokásos szerdai demonstrációját egy szirénázó rendőrautó kanyarodott mellénk. Gyors igazoltatás, kérdések sora, hogy miért csinálja amit csinál, majd a felszólítás következett, hogy azonnal hagyja abba a forgalom akadályozását. Csak a szokásos!- mondja. Ezúttal azonban a helyi családsegítő munkatársa védelmére kelt.
- 2020-ban kaptam a figyelmeztetést, hogy probléma van a családban. Felmerült a gyermekbántalmazás veszélye ezért kimentünk az édesanyához, ahol igen gyanús volt számunkra légkör ezért nem zártuk le az esetet melynek aktája azóta torony magasra nőtt
- tájékoztatott minket Sárvári Éva a Péceli családsegítő vezetője, aki elmondta, hogy vizsgálódásuk során több ellentmondást tapasztaltak.
- Az édesanyának van egy nagyobb gyermeke egy korábbi kapcsolatából és az ő esetében merült fel a gyermekbántalmazás lehetősége. Én már több mint 15 éve vagyok a szakmában és furcsálltam, hogy a családnál tett látogatások során nem láthattuk a gyereket. Olyan érzésem volt mintha el lennének zárva a külvilágtól
- mesélte a szakember aki leszögezte, hogy egy gyermek egészséges fejlődéséhez szüksége van mind a két szülőjére. Ehhez joga van, de eddig az édesanya miatt ez meghiúsult ami kimeríti a gyermek elidegenítését.
Kálmán,- aki két diplomával is rendelkezik,- mióta kálváriája tart elhelyezkedni nem tudott ugyanis minden idejét elveszi a bíróságra járás és a különböző beadványok írása. Jelenleg matematikát tanít online és pórbálja átvészelni ezt az időszakot amelyben új párja segíti őt és mindenben mellette áll.
