Sokan úgy vélik, könnyebb lehet az életünk génmódosított szúnyogokkal, mert végre nem kellene elhessegetni a vérszívókat, ugyanis nem csípnének. Amerikában kilövési engedély előtt áll a kísérlet.
Forrás: Pixabay
Az amerikai kísérlet lényege, hogy a hím szúnyogok egy részét terméketlenné tegyék. A genetikai módosítás barátságosabb módszer a rovarok sterilizálásánál, és biztonságosabb eszköznek tartják a szúnyogok és az általuk terjesztett betegségek elleni védekezésben.
Óriási előnye a vegyszeres irtással összehasonlítva, hogy más fajokra nem veszélyesek.
Szaporodni sem képes a tudomány szúnyogja
Afrika Szahara alatti övezetében maláriával fertőzött szúnyogok által évente több mint 400 ezer megcsípett ember hal meg maláriában. Andrea Crisanti orvos-genetikus és kollégái kutatásukhoz egy maláriát terjesztő afrikai szúnyogfajt választottak.
A hímnemű szúnyog nem szív vért, ezért az eljárásuk lényege az volt, hogy egy célzott DNS-szakasz módosításával olyan nőstény utódok jönnek létre, amik a hímekhez hasonlóan fejlődnek, és sem csípni, sem szaporodni nem képesek. A kutatás során a tudósok két elkülönített szúnyogközösséget hoztak létre.
Mindegyikben 150-150 génmódosított hím szúnyogot eresztettek össze 400-400 vegyes nemű, normális egyeddel. A keveredés az egyik kolóniában 8, míg a másikban 12 nemzedék alatt a populáció teljes pusztulásához vezetett, és ezzel először sikerült egy szúnyogkolónia minden egyedét kiirtaniuk.
Floridában kezdik a kísérletet
A genetikai szúnyogmódosításban élen jár az amerikai tulajdonú Oxitec nevű cég, kísérletei 2009 óta zajlanak. Nemrégiben az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal jóváhagyta a cég génmódosított szúnyogokkal végzett terepi kísérleteit. Ha az állami engedélyt is megkapják, akkor jövőre mintegy 750 millió génmódosított szúnyogot eresztenek rá a texasi Harris megyében és a floridai Monroe megyében lévő mocsaras területekre, hogy meglássák, mi történik.
A cél, hogy csökkentsék az egyiptomi csípőszúnyog populációját, melynek nőstényei számos betegséget terjesztenek a dengue-láztól kezdve a zikavíruson, a mayaro víruson és chikungunya-lázon keresztül a sárgalázig. Ezt pedig úgy érnék el, hogy olyan génmódosított hímeket engednek szabadon, melyek a sima, vadon élő nőstényekkel párosodva életképtelen nőstényutódokat hoznak létre, így csökkentve a csípésre képes egyedek számát. Brazíliában mutánsok születtek Az Oxitec vezette projekt keretében 2013 és 2015 között Brazíliában 27 héten át, hetente 450 ezer genetikailag manipulált hím rovart engedtek szabadon Jacobina város közelében.
Eleinte minden jól is ment, kimutatták a szúnyogszám visszaesését, ám tizennyolc hónappal később ismét annyi szúnyog lett, mint kezdetekkor. Kiderült, hogy a természetes populációval keveredve mutáns gént hordozó ellenállóbb szúnyogok születtek, ami ráadásul előnyt biztosít nekik az evolúciós versenyben.
Meg kell fontolni a lépéseket
Sár József entomológus szerint is nagyon óvatosan szabad csak a természetbe beavatkozni. Ha génmódosítással megritkítjuk vagy kiírtjuk a szúnyogállományt, azzal alaposan belenyúlunk a táplálékláncba.
– Rengeteg állat fogyasztja a szúnyogokat a békáktól a fecskékig. Az utóbbiak elsősorban szúnyoggal és legyekkel táplálkoznak. Ha az egyedszámuk csökken, az lehet, hogy nekünk, embereknek jó, de akik fogyasztanák, nekik kevésbé.
Alapvetően tehát az lehetne a cél, hogy olyan fajtáknál történjen csak meg a beavatkozás, amelyek kimondottan súlyos betegségeket okoznak, vagy behurcolt fajok. És még valami lehet megfontolás tárgya. Ha a táplálékláncba bekerülnek a génmódosított szúnyogok, vajon az azokat elfogyasztó állatoknál okozhat-e ez valami változást. Rengeteg dolgot kell mérlegelni – mondta a Borsnak Sár József.
