A Philadephiában élő Karikó Katalin tette le a messenger RNS-módszer alapját, ez most az egyik legígéretesebb készítmény a koronavírus elleni védekezésben. A magyar biokémikus szabadalmával készített vakcina gyártása már el is kezdődött. Fantasztikus eredményeiért szakmájában úgy vélik, neve a Nobel-díj jelöltjei között is fel fog tűnni.
Forrás: Bors
Karikó Katalin Kisújszálláson végezte az általános és a középiskolát, nagyon hamar megszerette a kémiát és a biológiát, kiváló tanárai voltak. Nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilágversenyen, és mindezek egyetemi pályaválasztását is nagyban befolyásolták. Imádta az egyetemi éveket, csoporttársaival szerettek eljárni szórakozni, sokat táncoltak a disco korszakban. Majd akadémiai ösztöndíjjal került a szegedi egyetemről a „Szegedi Biológiai Központba”, ahol 30 éves koráig dolgozott. Közben megismerkedett 1977-ben a férjével, Francia Bélával. A szegedi tanácsházán házasodtak össze, lányuk, Zsuzsi is ott született és járt bölcsődébe. Francia Zsuzsanna egyébként kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezésben – Susan Francia néven, amerikai színekben indult az olimpián.
Ide nekünk a Nobel-díjat!
A hírvivő érdekelte
A kutatónő munkája megszűnése után Amerikába ment dolgozni, a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, majd három év után Washingtonba került, ahonnan 1989-ben tért vissza Philadelphiába, de ezúttal már a Pennsylvaniai Egyetemre. De még itthon kezdett el foglalkozni a „hírvivő ribonukleinsav” – angolul messenger RNA, rövidítve: mRNS – technológia fejlesztésével, a szabadalmával készült vakcina most a koronavírus elleni védekezés egyik legígéretesebb oltóanyaga. Saját elmondása szerint a Tomasz-féle laborban végzett munkájának az a mai jelentősége, hogy ott kezdett el vírusokkal dolgozni, és először használt módosított nucleozidot – cordycepint. A kutatónő segítségével készült vakcina gyártása már elkezdődött a Pfizer gyógyszergyár belgiumi üzemében, év végéig százmillió darabot állítanak elő. S bár még nincs engedélyezve, annyira bíznak a sikerében, hogy nem állítják le a gyártást. A BioNTech nevű német cégben évek óta több magyar származású kutató dolgozik, a legismertebb közülük Karikó Katalin. Kutatásai tudományos áttörést, egyben a világhírnevet is elhozták számára, így nem meglepő, hogy szakmájában sokan vélik úgy: neve a Nobel-díj jelöltjei között is fel fog tűnni. Egyelőre a hivatalos jelölés várat még magára, de ne csodálkozzunk, ha az elismerést a vírus ellenszerének felfedezői kapják.
Négy szérum érkezhet
A magyar kormány egyszerre több gyártó céggel is tárgyal, hogy minél hamarabb megérkezzenek az első, védelmet nyújtó vakcinák Magyarországra. Ha minden jól megy, akkor december végén, január első felében megkapjuk az első szállítmányokat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint jelenleg több mint száz különböző vakcinát fejlesztenek világszerte, ezeknek a kutatása még a klinikai fáziskipróbálás korábbi (I-II.) szakaszában van. Magyarország számára ezek közül a Pfizer és a Szuptnyik V a legfontosabb, ezek érkezhetnek meg először. Az amerikai (Moderna) és a német-amerikai (Pfizer-BioNTech) ráadásul már a klinikai tesztelés harmadik fázisán is túl van, vagyis pár héten belül megkaphatják az engedélyt az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivataltól a tömeggyártásra. Az orosz (Gamaleya) pedig a III. fázisban jár, és ebben a tesztelésben venne részt Magyarország. A négy vakcinát a magyar virológus két csoportra osztotta. De mind a négy gyártó közölte már az általuk lefolytatott tesztelések eredményeit, és mind ígéretes.
Dermesztő hidegben tárolják
– E közül a négy közül kettő-kettő ugyanazon az elven működik – magyarázta dr. Rusvai Miklós. – Az úgynevezett vektor-vakcina ártalmatlan vírusba beépítik a koronavírusnak azt a génjét, amelyik azt a fehérjét kódolja, ami ellenanyagok termelését váltja ki. Magyarul egy teljesen ártalmatlan vírusba, miután genetikailag módosították, ezt alkalmazzák oltóanyagként, ez az ember szervezetébe jutva termeli a koronavírusnak azt az egyetlen fehérjéjét, amelyik ellenanyag termelését fogja kiváltani, ezáltal az ember immunis lesz. Ezen az elven működik a brit és az orosz vakcina. A német-amerikai negyedik vakcina, ugyanennek a fehérjének a genetikai kódját tartalmazza, csak tisztán, nukleinsav formájában. Ezt juttatják be a sejtekbe, és ugyanúgy termeli a koronavírus már előbb említett fehérjéjét, ami majd kiváltja az immunitást. A kettő között a különbség az, hogy az egyik egy teljesen ártalmatlan vírusba csomagolva viszi be a genetikai formációt, a másik pedig tisztán. Az amerikai vakcina érzékenyebb, ezt mínusz 70 fokon kell tárolni szárazjégben, az előállítástól közvetlen a felhasználásig, csak akkor olvaszthatják ki. Ez tárolási és szállítási gondot jelent, mert ezt a dermesztő hideget végig biztosítani kell. A másik három kevésbé érzékeny, azok robusztusak, viszont lehet, hogy vannak esetleges erősebb mellékhatásai. Az orosz vakcináról tudunk jelen pillanatban a legkevesebbet, nemzetközi adatbázisokban még nem lehet a dokumentációjához hozzáférni. Az amerikai és az angol vakcináról tudjuk eddig kijelenteni, hogy teljesen ártalmatlan és hatékony.
Fél évre a nyájimmunitástól
Pár héten belül elvileg ez a négy vakcina elérhető lesz Magyarországnak. De hogy az első oltásoktól mikor jutunk el a tömeges védelemig, arra a szakember fél évet mondott.
– Az orosz vakcinával kapcsolatos hír, hogy esetleg a licencet is megvesszük – folytatta a virológus professzor. – Akkor nemcsak a vakcina érkezik, hanem gyártani is tudjuk majd. Persze ez mind idő, egyik sem elérhető most rögtön, egyik sincs kereskedelmi forgalomban. Így a legoptimálisabb számítások szerint is kell még egy fél év, amíg kialakul a tömeges védettség. A lakosság immunitása szempontjából mérvadó meny-nyiségű vakcina a jövő év első negyedére várható, akkor kezdődhet meg az immunizálás, ebből nyájimmunitás a nyárra várható.
