A koronavírus megbetegedés egyik hosszútávú tünete a ködös agyműködés. Most úgy tűnik, hogy a kutatók ráakadtak mi okozhatja.
Forrás: Pexels.com
Ködös gondolatok, koncentrációs nehézségek, rövidtávú memória romlása, súlyos esetben pszichózis vagy delírium. A ködös agyműködés a hosszútávú COVID egyik tünete. A kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy pontosan mi okozhatja, de egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz.
Az új kutatások szerint most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy ez az állapot akkor alakul ki, ha a fertőzésre választ adó sejtek olyan helyekre – például az agyba – jutnak el, ahol előfordulásuk nem jellemző
– írta meg az ABCNews.
A kutatók a koronavírusban elhunyt személyek boncolása során olyan sejteket találtak az agyban, amelyek nem odavalók: ezek értékes helyet foglaltak az agyban, akadályozva a vérellátását. David Nauen, a Johns Hopkins Egyetem patológusa szerint ez a jelenség egyedi lehet a koronavírusnál.
Az agyban még soha nem találtak megakariocitákat, semmilyen tanulmányt nem találtam ebben a témában korábbról.
Valódi újdonság, hogy a koronavírus ezt is eredményezheti, a jelenség elemzésével jobban megérthetjük a betegség folyamatát – fogalmazott a patológus.
Ezek a sejtek képesek arra, hogy megakadályozzák azt, hogy az agy elég oxigénhez és tápanyaghoz juthasson.
– Az agykéreg kapillárisokkal gazdagon beszőtt, ha ezek egy részét blokkolják vagy elzárják ezek a sejtek, az csökkenti a véráramlást.
A véráramlás megváltozása egy olyan rendszerben, amely precízen kiszámolva szállítja az oxigént, a kognitív funkció károsodásához vezethet, például ködös agyműködéshez – fogalmazott Nauen.
A szakembert most az foglalkoztatja, hogyan kerülhetnek ezek a sejtek az agyba.
Korábban mások már felállítottak elképzeléseket a témában. Adrienne A. Boire neurológus, neuroonkológus szerint
a ködös agyműködést tapasztalók agyában gyulladás állhat fenn, melyet a citokinnak nevezett proteinek jelenléte bizonyít.
Boire azt kutatja, miért alakul ki egy túlélőnél ez a tünet, míg egy másiknál nem.
