Boldog gyermekkoráról és az USA-ba való távozásáról is beszélt a koronavírus elleni vakcina fejlesztője, akit sokan tartanak Nobel-díjra esélyesnek.
Forrás: Twitter
Nádfedeles vályogházból indult a kisújszállási Karikó Katalin kutatóbiológus, akinek a nevét az egész világ megismerte, miután a szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik Covid-19 elleni oltást. A biokémikus az M5 Ez itt a kérdés című műsorában adott interjút, ahol megható részleteket osztott meg a sikerhez vezető útról.
Kisújszálláson, egy egyszerű nádfedeles vályogházban laktunk. Gondtalan gyermekkor, sok játék, boldogság – ez jellemezte az életem. Életem első tíz évében éltünk itt. Nem volt televízió, nem volt víz sem bevezetve, a kútra mentünk vízért
– mesélte az Egyesült Államokban élő Karikó Katalin a műsorban. A tudományos világ több szereplője szerint is Nobel-díjat érdemlő biokémikust életútról, hivatásról és természetesen a szabadalma alapján kifejlesztett koronavírus elleni vakcináról is kérdezték.
Karikó Katalin szolnoki születésű kutatóbiológus a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt. 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy, hogy a férjével és 2,5 éves kislányával az Egyesült Államokban folytatja pályáját.
Nagyon rosszul éreztem magam, hogy el kell mennem Amerikáig
– mondta az Ez itt a kérdésben, és arról is beszélt, hogy eladták a Ladájukat, hogy legyen pénzük külföldön. Feketén átváltották a pénzt, aztán belevarrták a kislánya játékmacijába.
Jelenleg a BioNTech cég alelnöke, amely részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. Amikor eldöntötte, hogy ehhez a céghez igazol, akkor volt olyan kollégája, aki egyáltalán nem hitt benne. Sőt már-már kinevette őt emiatt. Karikó azonban nem ad ezekre a véleményekre, mert úgy érzi, hogy akkor nem jutott volna el oda, ahol most tart.
A kutatót december 18-án oltották be a koronavírus elleni vakcinával, ez meghatározó élmény marad számára.
A folyosón álltak az orvosok és a nővérek, hogy megkapják a vakcinát, és amikor megtudták, hogy mi vagyunk ott, elkezdtek tapsolni. Ez volt a legmeghatóbb számomra
– mondta Karikó, aki elárulta, hogy még a szúrás helye sem fájt neki és semmilyen mellékhatást nem tapasztalt. Az első injekció után legalább tíz napot kell várni, és ekkor 88 százalék az esély arra, hogy nem kapjuk el a koronavírust. A másodiknál egy hetet kell várni, akkor 95 százalék az esélye annak, hogy nem leszünk betegek. (Egy friss kutatás szerint százezerből egy embernél váltott ki heves allergiás reakciókat a BioNTech és a Pfizer oltóanyaga az USA-ban. Mindez azt jelenti, hogy a védekezés előnyei jelentős túlsúlyban vannak.)
Szóba került lánya, Francia Zsuzsanna is, aki kétszeres olimpiai bajnok amerikai evezős.
A lányom mindig azt mondta, hogy a szüleitől látta, hogy kitartóan és becsülettel dolgoznak, és ő is úgy tett
– mondta mosolyogva a biokémikus, aki örül a Közmédia Év Embere Díjának is.
Kinél alkalmazható a védőoltás? Szükséges-e antigéngyorsteszt végzése az oltás beadása előtt? Milyen mellékhatások várhatóak? – gyakori kérdések és válaszok a Pfizer–BioNTech vakcináról.
Dr. Szlávik János infektológus a műsorban többek között arról beszélt, hogy felemelő érzés volt számára, hogy ő adhatta be Magyarországon az első oltást, amit egyébként már ő is megkapott, és nem tapasztalt semmilyen mellékhatást. Már több mint 25 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be. A szakember szerint nagyon sok az álhír a közösségi oldalakon, ami akár még tudományosnak is tűnhet, de egyáltalán nem igazak. Az embereknek pedig meg kellene érteniük, hogy az életükről van szó.
Dr. Karádi István belgyógyász pedig megerősítette, hogy az oltás az egyetlen megoldás a koronavírus-járvány megfékezésére. A tudomány az, ami megoldja a mostani helyzetet.