Sosem kereste a feltűnést, ám felesége másfél évvel ezelőtti balesete óta kifejezetten kerüli a nyilvánosságot Szacsvay László. A Nemzet Színésze szerda este mégis kivételt tett, és Sándor András újságíró-riporter rendezvénysorozatán lebilincselő őszinteséggel beszélt szakmájáról és a magánéletéről is. Szacsvay láthatóan borzasztóan fáradtan, elcsigázva és hatalmas arcszőrzettel jelent meg a salgótarjáni közönség előtt a Zenthe Szalonban. Fülöp, a kutyája kísérte hűségesen a hajlott háttal érkező színészt, aki beszélt korábbi rákos megbetegedéséről, örömeiről és bánatáról is.
A színész napjai igen sűrűek. Kiderült, egyetlen szerepét sem adta vissza, miközben a balesete után tolószékbe kényszerült feleségét, Claudiát maga ápolja otthon. Csütörtökön külföldre utazott játszani, ez az első alkalom, hogy egy szakképzett ápoló vigyáz az asszonyra.
– Teszem a dolgom, reggeltől estig nyomom. Nem kívánom senkinek, de ha ápolói funkciót tölt be, megtudja. Minden házimunkát elvégzek. Elég nagy lakásban lakom, már attól megőrülök, ha kint hagytam a konyhában valamit, és vissza kell menni. Időnként van takarítóm, de porszívózom, főzök, mosok, bevásárolok. Amíg erőmből telik, csinálom. A fő gondom pillanatnyilag az, hogy sok pénzért kellett felvennem ápolót. Eddig nem engedtem be segítőt a lakásba, most is csak a kényszerhelyzet miatt. Nem akarom arra a néhány családtagomra lőcsölni, aki még létezik. Ez az én problémám. Rengeteg ismerős mondta, hogy bármiben segít. Hahaha, miben lehet ilyenkor segíteni? – mesélt mindennapjairól Szacsvay.
A halk szavú színész azt a meglepő tényt is elárulta, hogy ha stresszesek a napjai, azt nem ritkán kiabálással vezeti le.
– Szoktam kiabálni, meg is ütne a guta, ha nem. Múltkor szétvágtam a kezem a rokkantkocsival. Persze hogy kiabál az ember, mert aspirin protectet szedek, és dől a vérem, nem lehet elállítani. Négy „vas” van a szívemben – fogalmazott a színész, aki nem mindennapi sorstragédiájáról végig próbált iróniával beszélni, azt azonban elismerte: fogy az ereje. – Jártányi erőm sincs lassan… – hajtotta le a fejét.
Szacsvay az összes nehézségét egyedül oldja meg, magába fojtja bánatát, látszólag nem engedi, hogy a segítségére legyenek. A beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy három igazi barátja volt: a három vizslája, és bár a kutya az ember legjobb barátja, Fülöp legfeljebb annyit tehet érte, hogy egy kis örömet ad a színésznek.
Szacsvay ráadásul negyvenkét éves fiát is támogatja anyagilag, mert ahogy fogalmazott, nem túl sikeres, mint ahogy többi családtagja sem.
– Nem sikerült igazán a feleségem és a fiam élete sem. A fiam ugyan dolgozik, van a barátnőjével – akivel nem házasodnak össze, ezt sem értem, unokám sem lesz – egy vállalkozása, faházakat hordanak vásárokra, adnak bérbe. Hallgat rám, de valami frusztrációt érzek velem szemben, nem tud velem mit kezdeni – mesélte megható őszinteséggel Szacsvay, aki felesége sikertelenségére is kitért.
– Az is köztudott, hogy a feleségem le van százalékolva. Megkaptuk azt, hogy minek magának rokkant nyugdíj, magának jó keresetű a férje. Mitől lett volna sikeres? Nagyon jó fotós volt valamikor, remek képeket csinált. Megszűnt a Filmgyár, az egész fotóosztály, viszont ő nem tudott fotóriporterkedni, menni, és lökdösődni. A rengeteg stressz eluralkodott rajta. Ez egy betegség, amiből nem lehet kigyógyulni, és vannak következményei – mondta a színész, aki dús arcszőrzetére is kitért: ez csak átmeneti állapot, ami azért van, mert utál borotválkozni.
Tragédia egy éve
