Másfél évig tartott, mire férjétől visszaperelte legidősebb fiát, Lackót. De mi vezetett odáig, hogy a szülők kapcsolata ennyire elmérgesedjen?
Schell Judit 21 éves volt, mikor kiderült, babát vár. Harmadéves főiskolai hallgató volt, de az osztályfőnöke és kollégái is jól fogadták a hírt, még a nyolcadik hónapban járó kismama debreceni esküvőjére is leutaztak. A Hot! Magazin, M. Kiss Csaba könyve alapján készült írása szerint azonban a tündérmese hamar véget ért – a kisfiú, Lackó mindössze 4 éves volt, amikor a szép színésznő beadta a válópert.
Ekkor férje egyszerűen erővel elvette tőle a kisfiút, sőt azt sem engedte, hogy az édesanyjaként kettesben legyen vele, pedig még le sem zajlott a válóper, a bíróság semelyik fél részére nem ítélt meg kedvezőbb jogokat. A színésznőnek eztán másfél évébe telt, mire visszaperelte a fiát, közben pedig volt, hogy naponta megtette a Budapest-Debrecen távot: ő ugyanis a fővásorban dolgozott, a kisfiú viszont vidéken élt.
A folyamatos túlhajszoltság és elkeseredettség miatt az is megfordult Judit fejében, hogy véget vet az életének. Szerencsére felelősségtudata erősebb volt az ártó gondolatoknál, a hosszas pereskedés közben pedig haragja is megenyhült férje iránt. Sőt, megint összejöttek, annak ellenére, hogy a férj erőszakoskodott is a színésznővel korábban. Rendőrségi ügyek, ordibálások, veszekedések jellemezték az ő kapcsolatukat. Ennek ellenére a színésznő mégis ismét belehabarodott a férjbe: erős kötődés, erős szexuális kötődés volt az övék.
Tehát zajlott a válóper, az ismét egymásra talált férj és feleség pedig kisfiukkal elutazott nyaralni is. Egy napsütéses napon egyszerre csörgött a telefonjuk: az ügyvédeik hívták őket egy időben. Az ítélet megszületett: Judit kapta a felügyeleti jogokat.
Nem sokkal ezután Judit érzelmileg is végleg le tudta zárni a kapcsolatát.
