Macskanyelvet evett és nyakalta a vizet Széll Tamás a Bocuse d'Or szakácsverseny döntőjében, ahol negyedik lett a világ legjobb séfjei között.
Hogyan ünnepelt a csapat a díjátadó után?
A díjátadóról egyenesen a gálavacsorára mentünk, amelyen az összes csapat, a szervezők, a zsűri, az egykori győztesek és még sokan mások is részt vettek. Ezután találkoztunk a magyar szurkolókkal és újságírókkal egy lyoni bárban.
Mi a következő kihívás, megmérettetés?
Február végén nyílik az új bisztrónk Budapesten, úgyhogy mostantól erre koncentrálunk. A bisztrónkban megszabadulunk a kötöttségektől, és úgymond szabad magyar konyhát viszünk majd. Lesznek emblematikus fogásaink, például a gulyásleves vagy a rakott krumpli, az étlap többi része pedig folyamatosan változik majd, attól függően, milyen kiváló alapanyagokhoz tudunk hozzájutni.
Igaz, hogy a versenyen főzés közben végig macskanyelvet evett?
Nem végig, de valóban volt nálunk. Vizet viszont gyakorlatilag folyamatosan ittunk.
A csirkét, mint alapanyagot minden háziasszony ismeri. Miben más a bresse-i csirke? Nehezebb vele dolgozni? Más az íze?
Mivel szabad tartású állatról beszélünk, sokkal szívósabb, izmosabb a húsa, és sokkal finomabb is. Ezt a csirkét Franciaország Bresse tartományában tenyésztik, sosincs ketrecben, és a vágás előtti időszakban tejjel itatják. Rendkívüli minőségű hús.
Szulló Szabina, akivel az életben is egy párt alkot, a csapat tagja volt, régóta együtt dolgoznak. Neki mi volt a feladata? Hogyan tudnak együtt dolgozni?
Nagyon jól kiegészítjük egymást, ami egyikünknek a gyengéje, az a másiknak az erőssége. A felkészülés során elsősorban azzal segített, hogy gondoskodott róla, mindig minden alapanyagunk meglegyen, nekem csak a hűtőt kelljen kinyitnom, ha szükségem van valamire. De segített a Bocuse d’Or Akadémia tanácsadójával, Rasmus Kofoeddel is tartani a kapcsolatot. Az új étterembe is közösen vágunk bele.
