Osvárt Andi: Nem engedek teret a negatív kritikáknak

Január 26-án kezdik el a hazai mozik vetíteni a Vakfolt című filmet, amelynek ön a producere. Miért tartotta fontosnak, hogy producerként is jegyezzék a nevét?

Lehet, hogy egy kicsit kinőttem abból a szerepkörből, hogy csak utasításokat hajtsak végre. Az elmúlt 15 évben negyven filmben szerepeltem, és talán el tudják képzelni az emberek, hogy ezt is meg lehet unni. Annyi mindent láttam és tapasztaltam a filmforgatások alatt, hogy úgy gondoltam, ha mások meg tudják csinálni, akkor nekem is sikerülhet. A producernek sokszor színésznek is kell lennie, de mégiscsak kézben kell tartania a számokat is. Mivel mindig is takarékos voltam, úgy véltem, ez lehet jobban testhez álló feladat, mint a játék.

Mennyire szólt bele a rendező, az operatőr és a vágó munkájába?

Még egyelőre az a fajta producer vagyok, aki engedi a kibontakozást a művészeknek. Nem voltam kint mindennap a forgatásokon, mert a nyugodt munkához szükséges feltételek megteremtésén dolgoztam, végeztem az adminisztrációt, és mindig készen álltam, ha egy problémával hozzám fordultak.

Irigylésre méltó karriert tudhat a háta mögött. Minek tulajdonítja a sikerét?

Az egyik a kitartás, a másik az, hogy fel tudom dolgozni a negatív dolgokat. A pszichológiában ezt szublimációnak hívják. Nem engedek teret a negatív kritikáknak. Sajnos nagyon sok negatív hozzáállással szembesül az ember. Ezeket a negatív energiákat tűzzé és vággyá formálom, hogy az aztán határokat nem ismerve zubogjon, és bebizonyítsam, akkor is nekem van igazam. Lehet, nem elsőre vagy másodszorra fog sikerülni, de hosszú távon mindenki látni fogja, a kitartó munka meghozza a kívánt eredményt.

Évek óta kétlaki életet él. Jelenleg mennyi időt tölt Olaszországban és mennyit Magyarországon?

Éppen a legideálisabb fázisban vagyok. Pont egy olasz sorozatot forgatok, és úgy van a beosztásom, hogy egy hetet itt, egy hetet ott tölthetek, így nem unalmas az életem! Persze nem mindig akkor van kedvem repülőre ülni, amikor kell, és pizsamában tölthetnék egy nyugodt vasárnapot, de mégis megteszem. Ez még mindig jobb, mintha nem lennék ennyire elfoglalt!

A vörös szőnyegen dívaként tündököl, de milyen a civil Andi?

Sokszor vagyok melegítőben, egyébként is kényelmes ruhákban járok. Bevallom, a háztartásban kicsit lusta vagyok. Főzni olaszos stílusban főzök, azt készítek, ami gyorsan megvan. Nem szeretek bevásárolni, úgyhogy igazán kreatívnak kell lennem, hogy mit tudok kihozni abból, amit otthon találok. Nem vagyok egy házi tündér! Inkább elolvasok még egy forgatókönyvet, csak ne kelljen főznöm és előfordul, hogy csak megrendelem az ételt.

Odafigyel arra, mi kerül a tányérjára?

Szerencsére a jót könnyen megszokja az ember, és nekem volt alkalmam jól étkezni nemcsak Olaszországban, ahol a konyha tele van zöldségekkel, olívaolajjal, könnyű tésztákkal, hanem Amerikában is. Ott rengeteg bio- és organikus ételre szoktam rá. Néha átugrom a reggelit, ami nem baj, mert úgy vélem, olykor kell a böjt a szervezetnek, és ezzel a kilóimat is karban tartom. Ugyanakkor néha a pizzát is megengedem magamnak! Szellemileg rengeteg energiát fogyasztok, az agyam sajnos nem tud leállni, emiatt sokat eszem, csak megválogatom, hogy mit.

Például?

Soha nem eszem chipszet, zacskós kajákat, előre elkészített ételeket. Nem iszom üdítőitalt, csak vizet, bort vagy sört. A természetes ételeket szeretem, mint a sajtok, a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tojás, és a jó minőségű tésztákat.

Magyar vagy olasz konyha?

Ezen a téren Roberto kicsit felülkerekedett rajtam. Ő Magyarországon is igazi olasz férfi. Rengeteg mozarellát, paradicsomot, pasztát, sütőlapon kisütött húst eszik citrommal, salátával. Szerencsém van, hogy a párom is egészségesen étkezik, és nem olyan ember, aki a tepertőt és a kocsonyát tömi belém, hanem ügyel arra, mit visz be a szervezetébe.

Papírforma szerint 37 éves. Ránézésre alig 30. Minek köszönheti fiatalos külsejét?

Köszönöm! Én nem így látom, főleg, miután egy hosszú forgatási nap végén letörlöm az arcomról a sminket és látom, a bőröm mennyire kipirosodott, irritált, és már egyébként sem olyan, mint régen volt. Három hónapja egy új, amerikai termékcsaládot használok, és azóta nincs akut problémám a bőrömmel. Igyekszem odafigyelni arra, mit kenek a bőrömre, nem vásárolok szupermarketben kapható egyszerűbb krémeket vagy olyan kozmetikumokat, amelyeket nem ismerek. Kicsit időigényes a reggeli és az esti bőrápolási protokollom, ám a jelek szerint megéri. Reggel például a lemosó, a radír, a tonik, a C-vitaminos krém és fényvédő krém használata követi egymást, és este is megvan, mit és hogyan kell használni.

Civil nőként is sminkeli az arcbőrét?

Már abban a korban vagyok, hogy nem mehetek ki az utcára smink nélkül, kivéve, ha olyan helyre megyek, ahol ez nem okoz gondot. A napokban például megengedtem magamnak, hogy az egyik próbára smink nélkül menjek. A kollégáim megismertek smink nélkül is, haha! Hetente egyszer-kétszer jó szabadon hagyni a bőrünket, hogy a bőr pórusai lélegezni tudjanak.

Kedvese, Roberto mellett ki tud bontakozni a nőiessége?

Igen! Ez egy oda-vissza játék. Én annyira vagyok nő mellette, amennyire ő férfi mellettem, és fordítva. Ő annyira férfi, amennyire én nő vagyok. Roberto jól nevelt, kedves férfi, figyel rám. Mindig kinyitja előttem az ajtót, nem engedi, hogy cipekedjek, én pedig engedem, hogy a legtöbbször eldöntse, hova menjünk, mit nézzünk meg a moziban… Persze, volt már, hogy érvényesítettem az akaratomat, de alapjában véve hagyom, hogy ő legyen a meghatározó fél.

Tudnak elég időt fordítani a szerelmükre?

Mindketten vállalkozók vagyunk, soha véget nem érő munkaidőben dolgozunk, így esténként viszonylag későn találkozunk, kilenc óra körül vagy még később, mert, ne kérdezzék miért, de az olaszok szívesen járnak késő este konditerembe. Nekem jelenleg nem is nagyon fér bele az időm­be a testedzés. Még jó, hogy nemrég jógaoktató lettem, és ha netán akad egy kis időm, akkor tudok jógázni. Robertóval leginkább otthon vagyunk, főzünk, filmet nézünk, beszélgetünk. Pénteken és szombaton, ha tehetjük, szórakozni megyünk, vagy meglátogatjuk valamelyikünk családját. Most épp arra próbálom rávenni, hogy menjünk el korcsolyázni, de egy 190 cm magas dél­olaszt erre nehéz rábeszélni.

Mi lesz a következő nagy projektje?

Remélem, egy kis pihenés! A többit majd ráérek február, március környékén megálmodni, aztán megvalósítani. 

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!