Ivancsics Ilona bevallotta, van-e mellette valaki!
A fia és a szentendrei kertje a mindene, a munka pedig olyan számára, mint a levegő. Ivancsics Ilona azért a munkán kívül sem unatkozik, hiszen társaságban jól telik az idő...
Ivancsics Ilona fia mellett a legboldogabb, de azért a munkában is szívesen kiteljesedik. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy van mellette valaki!
Ivancsics Ilona a természetben érzi jól magát
hot!: Az imént bosszankodott az eső miatt. Miért zavarja ennyire?
Ivancsics Ilona: Mindent előkészítettem, mert le kellett volna permetezni a gyümölcsfáimat. Ilyenkor kell még egy lemosó permetezés, mielőtt nagyon kirügyeznének. Van segítségem, de így hiába, nem tudjuk majd megcsinálni.
hot!: Mindig ennyire szeretett kertészkedni?
Ivancsics Ilona: Nem, gyerekkoromban nem érdekelt. Kislányként volt konyhakertünk, de egyke gyerek vagyok, ráadásul későn születtem, édesanyám negyvenéves korában, és a szüleim nagyon kíméltek. Nekem csak tanulnom kellett, a munkába nem is fogtak be.
hot!: Végül visszatért a gyökerekhez?
Ivancsics Ilona: Igen, és a természet szeretetéhez. Hiszen Kaposvár mellett, Nagybajomban éltem, ott ez volt a megszokott. De kiszakadtam a főiskola és a színház miatt, viszont nagyon hiányzott a természet. A Dob utcában laktam, és nem éreztem jól magam, kerestem a lehetőséget. Végül rábukkantam erre a kis lerobbant telekre, amit a Szomszédokért kapott pénzből vettem meg. Amikor ideköltöztem, rögtön elkezdtem kertészkedni, tudás nélkül. Akkor nagyon sokat játszottam a József Attila Színházban – nem is értem, hogyan tudtam még ezt is bevállalni. De megtanultam.
Ivancsics Ilona mindennapjai
hot!: A kerten kívül mivel telik egy napja mostanában?
Ivancsics Ilona: Munkával, mert éppen egy Csokonai estet rakunk össze. De nagyon szeretek olvasni, kirándulni, sokat járunk itt a csodás Pilisben. Szívesen járok színházba, másokat megnézni! Nem unatkozom, de mondom, azért otthon van elég dolgom. Mindig valami újításon töröm a fejemet. Tizenöt évig saját színházam volt, azt játszottam, amit akartam, de hívni nem hívtak. Most megváltozott a helyzet: mások színházában játszom, például az Újszínházban A kőszívű ember fiaiban, és most kaptam főszerepet a Turay Ida Színház Ezüst menyasszony című zenés vígjátékában. De vannak önálló estjeim is, most is Nagybajomba hívtak a Csokonai-centenárium kapcsán a régi általános iskolámba. Szívesen megyek vissza oda.
hot!: Nagyon szépen beszél Nagybajomról és Szentendréről is. Ennyire kötődik helyekhez?
Ivancsics Ilona: A gyökereim Somogyban vannak, unokahúgaim is élnek még ott. Nagybajomot azért szeretem, mert ott úgy érzem, otthon vagyok. Szentendrét is szeretem, mert itt élek, itt született a gyerekem, de az ott egészen más. Pedig amikor felvettek a főiskolára, nem szívesen mentem haza. Nagyon elvágyódtam Somogyból és Nagybajomból: kis, poros helynek éreztem. És egy másik oka is volt: a szüleim.
Nem volt harmonikus a családi életünk, és ez nekem olyan fájdalom volt, amit szerettem volna otthagyni. Amikor már fellépni hívtak vissza, ez megváltozott: a szüleim már nem élnek, s így teljesen átalakult bennem az érzés.
Ivancsics Ilona fia visszatért
hot!: A fia fotósként sokáig külföldön élt. Hogyan telt az az időszak?
Ivancsics Ilona: Kilenc évig volt Angliában és Spanyolországban, de egy éve újra itthon van. Örültem, hogy azt csinálja, amit szeret, ezért könnyen elengedtük. Már tizenkilenc éves korában beköltözött Budapestre, én pedig büszke vagyok rá, hogy egyedül építette fel magát. Soha nem akart általam előbbre jutni, sőt!
hot!: Az ön édesanyja ismerte az unokáját?
Ivancsics Ilona: Sajnos anyukám nem ismerhette a fiamat, csak fotón látta. Ez egy nagy fájdalmam, mert nagyon várta a születését. A szüleim addigra elváltak, és édesanyámat Budapestre költöztettem. Éppen hoztam volna ki magunkhoz, hogy megnézze a fiamat, de a kocsiban rosszul lett, mentőt kellett hívni. Még egy hónapig élt. Nagyon nehéz, fájdalmas időszak volt, de azzal nyugodtam bele, hogy ő átadta a helyét a fiamnak az életben.
hot!: Végül visszajött a fia?
Ivancsics Ilona: Vissza, ha nem is Szentendrére, hanem Budapestre. Gyakran találkozunk, és jó lenne, ha megnősülne, és lenne unokám, de ezt nem szabad erőltetnem. Ő most a karrierjét építi, az én nyomomban jár. Amikor megkérdeztem tőle, van-e, amiben inspiráltam, azt mondta, hogy tőlem és a nevelőapjától is azt látta, hogy mindig dolgozunk, és élvezzük, amit csinálunk. Azt látom benne is, hogy akkor boldog, amikor dolgozik. Abban sajnos nem tudtam jó példát mutatni, hogy az édesapjával neveljem fel.
hot!: És látja a szüleit a fiában?
Ivancsics Ilona: Igen, olykor látom anyukámat a fiamban. De magamban még jobban!
A kőszívű ember fiaiban őszített, dauerolt frizurával játszom, és pontosan úgy nézek ki, mint az anyukám! Majd elbeszélgetünk erről is, ha én is odaát leszek. Sok a feldolgozatlan téma, mert korán ment el, huszonkilenc éves voltam. Még megérhette a Szomszédok sikerét, és szerette, hogy színész vagyok.
Ivancsics Ilona fogyása jól sikerült
hot!: A tavalyi évben az ön elképesztő fogyásáról szóltak a hírek. Hogy van most?
Ivancsics Ilona: Köszönöm szépen, tartom a súlyomat, persze teszek érte. (Nevet.) Igazából egy gyógynövénykeverék segítségével sikerült lefogynom. Hiszek a természetes dolgokban, ezért is örültem nagyon, amikor rátaláltam egy testsúlycsökkentő innovátorra, amelyben rengeteg csodaanyag található. Például a banaba fa levele, amely a Fülöp-szigeteken terem. A helyi gyógyítók azt mondják, hogy a hatására a zsírok fele képes csak lerakódni. De van benne egy olyan anyag is, ami nem engedi felszívódni a szénhidrátokat, így ma is megehetem, amit szeretek, koplalnom pedig nem kellett, a kúra segítségével feleakkora adagokkal is jól lakom. Figyelek a táplálkozásomra, sok zöldséget eszem, és próbálom fegyelmezni magam, pedig húsevő vagyok.
hot!: Húsevő? Úgy tudtam, vegán!
Ivancsics Ilona: Az voltam nyolc évig, de már elmúlt. A fiam mondta is, hogy majd akkor jön haza, ha lesz otthon normális étel is! (Nevet.) Egy pajzsmirigyprobléma miatt kezdtem el azt az életmódot, és jók is lettek a leleteim, de éreztem, hogy valami hiányzik. Ezért visszatértem a húsra; nem történt semmi bajom. Sok zöldséget eszem husival; a tésztát, a kenyeret, a csokit igyekszem mellőzni.
Ivancsics Ilona a karrierépítésre koncentrált
hot!: Észrevettem, hogy sokszor többes számban beszél. Elárulja, kire céloz?
Ivancsics Ilona: Maradjunk annyiban, hogy van társaságom és segítségem a kertben. Az a lényeg, hogy jól érzem magam.
hot!: Egy férfit azért nevesítsünk: Nemcsák Károlyt. Tartja vele – vagy mással – a kapcsolatot a sorozatból?
Ivancsics Ilona: Ó, igen, a gazdagréti Batman, így nevezik! (Nevet.) Meg szoktam nézni színházban, és felköszöntjük egymást születésnapkor, de nem járunk össze. Ábel Anitával és Pásztor Erzsikével is beszélek olykor. Frajt Edittel együtt játszunk A kőszívűben – nincs közös jelenetünk, de szoktunk találkozni. Viszont a fodrászom, Ildikó egykor a Szomszédok fodrásza volt, hozzá rendszeresen járok!
hot!: Ha lenne három kívánsága, változtatna-e valamin az életében?
Ivancsics Ilona: Nagyobb boldogság lenne, ha több gyermekem lenne; azért nem vállaltam, mert a pálya fontosabb volt számomra – ezt egyébként a fiam fogalmazta meg, és igaza van. A munkámmal teljesen elégedett vagyok: amit elértem, azt saját erőmből értem el, és büszke vagyok arra, amit letettem az asztalra. Viszont jó lenne, ha egy kapcsolatban nevelhetném fel a gyermekemet.
De egy rossz kapcsolatban nem tudok benne maradni. Elég vakmerő voltam és vagyok ahhoz, hogy kilépjek a rosszból, de feladni nem vagyok hajlandó, semmilyen életkorban sem!
