Tóth Ferenc festőművész kiállítása nem jöhetett volna létre Zoltán Erika nélkül, a férfi az énekesnőnek köszönheti, hogy a festészet útjára lépett.
– Te adtál ihletet. Ha annak idején azt mondod, hogy a munkáim csúnyák, akkor most nem állnánk itt – mondta kiállításának megnyitóján Tóth Ferenc festőművész, akit az énekesnő iránt érzett rajongása terelt a képzőművészet felé.
Erika elmesélte, hogy a művésszel hosszú évek óta ismerik egymást, első találkozásukra még 1995-ben került sor, egy koncert után. A férfi eleinte csak autogramért állt sorba a művésznőnél, majd a többedik találkozásnál felvetette az ötletet: mi lenne, ha fénykép alapján portrét festene kedvencéről.
– Ő volt a legfélénkebb rajongó – emlékezett vissza Erika. – Nyíregyházán élt, és mindig várt rám a koncertek után. Eleinte megszólítani is alig mert, de kért autogramot és hozott ajándékokat, aztán egyszer később megkeresett, hogy szeretne megfesteni. Hozzátette, hogy nem tudja, neki ez mennyire menne, de a beleegyezésemet kéri hozzá. Így kezdődött el a folyamat, egyik kép követte a másikat, és szépen lassan kialakult Feri festészete, és én vagyok az a szerencsés, aki arra sarkallta őt, hogy próbálja meg. Azóta nemcsak rólam fest, elég szerteágazó az érdeklődése, öröm ezt látni.
Erika elérzékenyülve mondta el a megnyitón: a barátok az a család, amit – a rokonságtól eltérően – mi magunk választunk, és emiatt megtisztelőnek érzi, hogy Feri – és rajongói közül még jó páran – közeledtek hozzá, és ők maguk választották őt és fogadták a szívükbe barátjukként.
Tóth Ferenc kiállítása a törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Házban nyílt meg, ahol a művész Erikáról készült portréi mellett más témájú műveit is megmutatja.