Szemmel láthatólag nagyon óvatosan mozog. Még ennyire fáj a februárban eltört és megoperált válla?
Egy vállsérülés regenerálódásához három-öt hónapra van szükség. Fáj rendesen, de ez nem szegi a kedvemet. Egy fellépést sem mondtam le a sérülésem miatt. Egyelőre a bal kezemet alig használom, a színpadon is zsebre dugom.
Koós János jó vagy rossz beteg?
Koós János csak jó beteg lehet. Ezt az orvosaim is alátámasztják. Mondok erre egy példát. Az operáló orvosom szerint azon ritka paciensek közé tartozom, akik a műtét alatt is vidámak. A beavatkozás alatt legalább tíz-tizenkét viccet meséltem a személyzetnek, szem nem maradt szárazon a műtőben.
Ezek szerint a balesete miatt nem vesztette el a humorérzékét.
Számomra a humor maga az élet. Ha meghal, én is meghalok, én viszont még élni akarok. Ezt a szerencsétlen balesetet úgy fogtam fel, hogy meg volt írva a sors könyvében, és kész. Kerestem benne a viccet, és megtaláltam. Egyetlenegy kis helyen volt jég az utcán, persze, hogy megtaláltam, ráléptem, és az asszony lába elé estem, mert hát ő is ott volt.
Vigyázzon jobban magára!
Ha ezzel a koromra céloz, és arra, hogy bizonyos kor felett az embernek óvatosabbnak kell lennie, tapintatosan jelzem: még azelőtt a bizonyos kor előtt vagyok. Alig nyolcvan leszek novemberben, vigyázzanak magukra az idősek! Fitt vagyok, híztam ugyan két kilót, mert kevesebbet tudok mozogni, de majd visszafogyok, ha meg nem, akkor a közönség megszokja, hogy a Kislány a zongoránál című dalt egy kicsit ducibb úr énekli. Ennél nagyobb bajom ne legyen!
