A Kapcsoltam egykori műsorvezetője úgy érzi, hogy televíziós kollégái nem álltak ki mellette élete legnehezebb szakaszában.
Nagy jövőt nem jósolt magának, mégis legenda lett belőle. Rózsa György az ATV Esti Frizbi című műsorában mesélt karrierjéről, a szakmáról és arról, mi lett a tévés barátokkal azóta.
– Nagyon sokan elmentek már azok közül, akiket én nagyra tartottam vagy szuper tehetséges tévésnek, tehát magam fölött éreztem őket, pedig már réges-régen abbahagyták. És néhányan, akiket szintén végtelenül tisztelek, mint televíziós, nem biztos, hogy emberként is, azok pedig tíz-tizenöt évvel később kezdték… – mesélte, majd Hajdú egy kérdéssel szakította meg.
– Legendásan jó volt a kapcsolatod Vágóval, Vitrayval… – dobta fel a labdát a műsorvezető.
– Én úgy éreztem, hogy mindketten az életem nehéz pillanatában nem álltak mellém, vagy ahogy mondod, elárultak. És én ezt nem tudtam megbocsátani. (...) Ha egy olyan pillanatban szúrnak meg vagy hátba, amikor nem számítok rá, vagy amikor nagyon nagy szükségem lenne valakinek, aki 10–20 éve a barátom volt, a segítségére, és ő ahelyett, hogy segítene, ahelyett valami szörnyű dolgot tesz ellenem, akkor nincs bocsánat – magyarázta Rózsa, aki mindeközben a könnyeivel is megküzdött. A Bors elérte az érintetteket.
– Szerintem soha nem vesztünk össze, nem volt konfliktusom vele – mondta Vitray Tamás. Vágó István annyit mondott, hogy Bárdos András róla írt könyvében megtaláljuk a választ.
Egy tévéműsor után
