Forrás: Fejér Bálint, Móricz István
Zana József arra készült, hogy megalkotja élete fő művét: szeretett volna gyermekeivel, Zitával és Zolival színpadra lépni. Az eseményt már elkezdte rendezni, csakhogy nem gondolta, hogy zenész fiára, Ganxsta Zolee-ra nem számíthat.
– Sajnos még mindig nem tudtuk megvalósítani a Zanák Zenés Estjét, mert Zoli nem ér rá. Nagyon sok haknija van, rohangál összevissza. Nélküle viszont nem szeretnék színpadra állni. A kislányomra, Zitára viszont számíthatok, de nem haragszom Zolira. Pedig már beszerveztem a Bagi, Nacsa párost, Kovács Katit és Harsányi Leventét is, de lehet, így le kell mondanom őket – mondja Zana József, akinek mostanában egyre rosszabb a kedélye.
– Egyhangúan telnek a napjaim. Nincs mostanában jó kedvem, egyre többször gondolok a halálra. Sorban mennek el a pályatársaim… és kezdek én is félni. Jó lenne újra harmincévesnek lenni!
Megkerestük Ganxsta Zolee-t is, hogy megkérdezzük, miért nem tud időt szakítani édesapjára. Csak annyit válaszolt, hogy hagyjuk ezt a témát…
