Ha azt mondjuk, Móka Miki, az idősebb generáció tagjai gondolkodás nélkül rávágják: Levente Péter, és talán még a legendás búcsúszöveg is az eszükbe jut: „Véget ért a móka mára, zárul Miki mókatára...” Ötvenkét évvel ezelőtt indult hódító útjára a Magyar Televízió Zsebtévé című sorozata Mikivel és Hakapeszi Makival, hogy egy év után heti sorozat váljék belőle. A szereplők játékos-mesés jelenetek segítségével tanították a gyerekeket az alapvető társadalmi és viselkedési szabályokra, mondhatni, az életre. Levente Péter egy csapásra óriási népszerűségre tett szert, de hogyan lett az ország Móka Mikije?
Nem volt egyszerű dolga, miután édesapja forradalmárként börtönben ült, és ezt az ő kartonjára vastag, fekete betűkkel fel is vésték. Érettségi után emiatt nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, de nagy szerencséjére szerződtették az Állami Bábszínházhoz, melynek a színészképző stúdiójába is bejutott. 1961-et írtunk ekkor.
– Négy éve voltam a Bábszínházban, amikor táviratot kaptam, hogy várnak a Magyar Televízió épületébe. Ott azonban közölték, ez tévedés. Bánatomban leültem a büfében, ahol volt néhány báb az asztalon. Bábozni kezdtem – kezdi Levente Péter, a többi pedig már történelem: a bábozó fiatalra felfigyelt egy rendezőasszisztens, és még aznap délutánra leszervezett neki egy találkozót a televízió D próbatermébe, ahol egy új műsor szereplőit válogatták.
Péter két órával a megbeszélt időpont előtt érkezett, és az üres teremben játszani kezdett a damilokon lógó-libegő majomfigurával, Hakapeszi Makival. Hirtelen megjelent mögötte Szabó Attila rendező, és szerepet ajánlott neki.
– Nem tudok marionettezni, tiltakoztam. Maga élő szerepet fog játszani, mondta erre, Hakapeszi Makit Kemény Henrik mozgatja. Én ezt nem vállalhatom, nagyon kezdő színész vagyok – hebegtem.
Szabó Attilát nem lehetett eltéríteni, beszélgetésre invitálta Pétert.
– Minden kocsmában, vendéglőben, kávéházban megittunk valamit. Mire az út végére értünk, igent mondtam. Szabó Attila zsebében volt egy felkérő, ott helyben aláíratta velem.
Tizenöt év telt el, aztán 1980-ban bezárult a mókatár. Miért?
– Becsületből mondtam le Móka Mikiről, mert a későbbi rendezővel sok mindenben nem értettem egyet. Úgy éreztem, ez a színvonal rovására megy, nekem így kötelességem volt abbahagyni. Móka Miki az én diplomám, az összes többi a napi PhD-m – mondja derűsen a művész.
A Zsebtévé után
Móka Miki közben Levente Péterként az Operettszínház tagja volt, majd a Mikroszkóp Színpad gyermekrészlegének színész-rendezője. 1980-tól 1994-ig a Magyar Rádióban Döbrentey Ildikó Ki kopog? című óvodások műsora, 1990–2000-ig az Égből pottyant mesék című televíziós sorozat főszereplője, rendezője is. Péter felesége, gyermekeik édesanyja és ötven éve meghatározó alkotótársa, Döbrentey Ildikó meseíró. Negyven éve együtt dolgoznak Gryllus Vilmossal, ahogy mondja, lelki-szellemi szövetségben. Emellett Magatartáskultúrát tanít, rendszeresen hívják Kacagó koncert, 4–104 éveseknek szóló műsorát. Jelenleg a magatartáskultúráról, az érett felnőttségről gondolkodó füves könyvén is dolgozik.
– Ötvenhárom éve nem késtem el sehonnan. Nem mondtam le előadást, nem voltam betegállományban. Számomra a megbízhatóság a legfontosabb. Aki velem köt megállapodást, az a biztonságot kapja cserébe.
