Az énekes hatalmas családba született, ő volt a tizennegyedik gyermek a sorban, a legkisebbik. Fásy Ádámot az egész família tejben-vajban fürösztötte, édesanyja szeme fényeként sok mindent megengedtek neki. Fásy nem élt vissza a nagylelkűséggel, jól tanult, de azért felső tagozatban akadtak vele gondok.
– Mondanom sem kell, rettentő anyás voltam. Anyukám negyvenkét évesen szült. Igazán különleges kapcsolatom volt a szüleimmel, mert már kései gyerek voltam. Engem például sose vertek meg, nem bántottak, pedig akkoriban divat volt egy-egy tasli. Mindig segítettek a tanulásban is. Muszáj volt, mert a szorgalom nem volt rám jellemző. Alsó tagozatban kitűnőként végeztem, utána valamiért lerontottam a jegyeimet – árulta el a Borsnak Fásy Ádám. – Így visszagondolva sem tudom megmondani, hogy miért csúsztam el. Örültem a hármas átlagnak. Egyébként egy csendes gyerek voltam – mondta el az énekes, aki a képen épphogy betöltötte a tizennegyedik életévét. – Bátyjaim már korán vittek volna magukkal, de mondanom sem kell, hogy édesanyám nem hagyta! – nevette el magát Fásy.
* * *
Ha önnek is van egy kedves iskoláskori fotója, akkor jelentkezzen a Bors játékéra, és nyerje meg a wellnesspihenést, a tabletet vagy az okosórát! Régi fényképeiket a retro@borsonline.hu-ra vagy szerkesztőségünk levelezési címére várjuk.
Részleteket ide kattintva talál!
