Forrás: Czerkl Gábor
Az a hír járja, hogy a legtöbb céllövöldében, ahol általában a férfiak előszeretettel tesztelik fegyvertudásukat, különböző trükköket vetnek be, hogy a puskákkal tényleg el lehessen találni a pálcát. Úgy döntöttünk, Péni István sportlövő segítségével a hűvösvölgyi Nagyréten, Manyi néni céllövöldéjében teszteljük, hogy igazak-e a mendemondák. Az ifjúsági olimpiai- és négyszeres junior Európa-bajnok, mint egy kisgyerek a vasárnapi majálison, úgy várta, hogy végre megragadhassa a puskát. Ki is nézett egy szép képet, amelynek elnyeréséért háromszor kellett kilyukasztania egy céltábla közepét.
Péninek egy 1970-es Slavia légpuskával kellett próbálkoznia. Az első két tábla után, amelyeken egyet-egyet hibázott csupán, már kellőképpen kitapasztalta a fegyver minden hibáját. Ezután ráment a pálcákra: négyet kellett kilőnie egy kismaciért, amelyet a barátnőjének szánt, és öt lövés után át is adhatta a porosodó Teddyt a kedvesének. Végül újra a céltáblák következtek, háromnak is nekifutott, és apróbb hibákat ejtett csupán, aminek egy bekeretezett kép lett a jutalma.
– Rosszabbra számítottam. Mindössze másfél centivel hordott félre a puska – kezdte az értékelést a sportlövő. – A céllövöldések sokszor szándékosan elállítják a fegyvert, hogy félrehordjon, így az embernek esélye sincs arra, hogy a vékony pálcákat egyből eltalálja. De van egy másik trükk is, betöltéskor összenyomnak egy-egy töltényt, amit mi észre sem veszünk, így a golyó arra megy, amerre kedve tartja.
Péni azt tanácsolja, ha valaki sikeres akar lenni egy céllövöldében, kérje el a töltényeket, és maga töltse meg a fegyvert, mert így legalább egy rizikófaktort ki tud zárni.
