Szerelmespárt játszottak a Jókai regényéből készült sorozatban, de a nők bálványa nem akart többet a világszép színésznőtől.
Jókai Mór és Zsurzs Éva rendező neve már akkor garanciát jelentett a sikerre, amikor még el sem kezdték forgatni az író Névtelen vár című regényének filmes adaptációját. Zsurzs Éva jó érzékkel nyúlt hozzá klasszikus íróink műveihez, elég, ha csak Szabó Magda: Abigél című könyvét említjük.
A regényből hatrészes sorozat készült, 1981-ben mutatták be, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint Pécsi Ildikó, Pap Vera, Tordai Teri, Zenthe Ferenc, Márkus László, Benkő Gyula, Koncz Gábor, Gálvölgyi János. A film csábító kémnőjével, a Katalint alakító Tordai Terivel utazunk vissza az időben a forgatás hónapjaiba.
– Több helyszínen is dolgoztunk. A lovaglós jeleneteket Pilisborosjenőn vettük fel, a kastélyra pedig Szlovákiában talált rá Éva. Ez valódi kastély volt, a háború előtt egy operaénekes vette a szerelmének, de később államosították. Egyszerűen magával ragadott a táj, csodaszép volt – idézi fel a színésznő az emlékeit. – Ebben a filmben találkoztam először az akkor főiskolás Pap Verával. Lenyűgözött a tehetsége. Itt játszottam először együtt Koncz Gáborral is, szerelmespárt alakítottunk. Akkoriban Gabit istenítették a nők, valósággal bálványozták, én viszont nem voltam a zsánere, nem kattantunk egymásra, de igyekeztünk maximálisan megoldani a feladatunkat. Idővel azonban mély barátság alakult ki közöttünk, jelenleg is együtt dolgozunk az Újszínházban.
A Jászai Mari-díjjal és Érdemes művész címmel kitüntetett művésznő egy utólag már vicces, de a munka hevében meglehetősen bosszantó bakit is elárul nekünk.
– Koncz Gabi rendkívül jó lovas volt. Szereztek neki egy igazán szép és feltűnő lovat. A jelenet szerint egymás mellett lovagolunk, beszélgetünk, de az én lovam mindig lemaradt, másfelé akart menni. Kérdezték, mit csinálok. Többször egymás után fel kellett vennünk a jelenetet, mire kiderült, hogy az illetékesek merő jóindulatból, hogy ne féljek, egy öreg, vak lovat választottak nekem… – meséli nevetve.
Az apró nehézségek ellenére a tévénézők legnagyobb örömére a sorozat elkészült, és a tévécsatornák azóta is előszeretettel tűzik műsorukra ezt a történelmi kalandfilmet.
Ahogy Jókai megálmodta
A romantikus történet a napóleoni idők Magyarországán játszódik, a festői szépségű Fertő-tó környékén. Vavel gróf ide bújtatta el a francia trónörökösnőt, Marie-t a forradalom és Napóleon elől. Katalinra, a kémnőre vár a feladat, hogy leleplezze őket, és Franciaországba vigye az álruhába bújtatott királylányt. Katalin azonban megszegi a kémek alapvető szabályát, és beleszeret a megfigyelendő személybe, a grófba, aki Napóleon hazánkba érkezésekor éppen rá bízza a féltve őrzött Marie-t, ezzel pedig kalandok sokaságát indítja útjára.
