<p>Senkit sem érdekeltek a filmek a 75. Golden Globe-gálán, a díjátadó ugyanis a nők bántalmazásáról szólt. Oprah Winfrey olyan nagy hatású beszédet tartott, hogy sokan benne látják Amerika következő elnökét.</p>
A vasárnapi, 75. Golden Globe-gála garantáltan bevéste magát a filmes díjátadók történetébe, de nem a jutalmazott alkotások miatt. Ha nem olvasták volna fel a több tucat jelölt és nyertes produkció címét, aligha lehetett volna tudni, miről szól valójában az esemény. A jelenlévők, ígéretükhöz híven, a legmenőbb divatkreációk helyett feketét húztak a tavaly kirobbant szexuális zaklatási ügyek ellen tiltakozva. A komor hangulatot tetézte, hogy a műsorvezetők és díjazottak köszönő- helyett valóságos kampánybeszédeket adtak elő. Ez Oprah Winfrey-nek sikerült a legjobban, aki Cecil B. DeMille-életműdíjat kapott.
– 1964-ben tévén néztem, ahogy Sidney Poitier átveszi a Golden Globe-díjat. Sosem láttam korábban, hogy egy fekete embert így ünnepeltek volna. Remélem, most sok kislány látja, hogy én vagyok az első fekete nő, aki megkapja ezt a díjat – mondta Oprah, aki arról is beszélt, hogy itt az idő leszámolni a férfiak elnyomó hatalmával, hogy többé egyetlen nő se mondhassa: me too (én is).
Szónoklatát a jelenlévők állva, tapsviharral jutalmazták, és azonnal terjedni kezdett Twitteren az #Oprah2020 hashtag, arra utalva, hogy szívesen látnák a talkshow-k nagyasszonyát Amerika következő elnökeként. Így érezhetett a legjobb drámai színésznőként díjazott Frances McDormand is, mert beszédében megköszönte a Golden
Globe szervezőinek a hozzájárulást ahhoz, hogy 2020-ban megválasszák az USA első női elnökét…
A nők helyzetét boncolgató sztárok megjegyzései olykor bántóra sikerültek. Natalie Portman például így konferálta fel a legjobb rendező kategória díj esélyeseit: „Íme, a férfi jelöltek” – arra utalva, hogy még mindig ők uralják a kamerák mögötti munkát. A díjat elnyerő Guilermo Del Toro kissé sértetten lépett emiatt a színpadra. De a műsorvezető, Seth Meyers is átlépte néha az ízléshatárt. „Az elmúlt három hónapban ez az első alkalom, hogy az itt ülő férfiaknak nem kell félniük attól, ha hangosan kimondják a nevüket” – szólt az egyik első poénja.
A legtöbb, négy díjat egyébként a nőkről szóló Hatalmas kis hazugságok című széria nyerte. A legcsalódottabbak A Pentagon titkai című dráma alkotói lehettek: a film hat jelölésből egyet sem váltott díjra, pedig a rendező Steven Spielberg valamint a főszereplő, Meryl Streep és Tom Hanks is nagy esélyesnek számított.
Ellazultak a sztárok az afterpartin
A díjátadó utáni hagyományos partin is gyászos hangulat uralkodott – legalábbis látszólag, mert a résztvevők itt is szigorúan feketében jelentek meg. Igaz, a hölgyek már sokkal merészebb szabású ruhákat választottak – Kate Beckinsale és Mariah Carey dekoltázsa volt a leglátványosabb –, és a hangulat sem volt éppen temetői. Erről az a videó tanúskodik, amelyet Heidi Klum osztott meg a közösségi oldalán. A felvételen a volt szupermodell szájon csókolja a világ legjobb mellű nőjének kikiáltott Emily Ratajkowskit.
Legjobb film, dráma: Három óriásplakát Ebbing határában
Legjobb vígjáték: Lady Bird
Legjobb férfi főszereplő, dráma: Gary Oldman (A legsötétebb óra)
Legjobb férfi főszereplő, vígjáték: James Franco (The Disaster Artist)
Legjobb női főszereplő: Frances McDormand (Három óriásplakát Ebbing határában)
Legjobb rendező: Guillermo del Toro (A víz érintése)
Legjobb sorozat: A szolgálólány meséje
Legjobb minisorozat: Hatalmas kis hazugságok
Legjobb férfi főszereplő: Sterling K. Brown (Rólunk szól)
Legjobb férfi főszereplő, vígjátéksorozat: Aziz Ansari, Master of None
Legjobb férfi főszereplő, minisorozat: Ewan McGregor (Fargo)
Legjobb női főszereplő, drámasorozat: Elizabeth Moss (A szolgálólány meséje)