<p>Dalaival az egész országot szórakoztatta, később beleszeretett a villamosokba Berentei Péter. Az énekes kanyargós pályán jutott el odáig, hogy egy BKV-s tárlatot vezessen.</p>
Forrás: Csányi Kriszta
Minden a földalattival kezdődött. Berentei Péter hatéves korában szeretett bele a fapados, míves kiképzésű millenniumi földalatti villamosokba. Természetes volt, hogy az álmai között a villamosvezetés az első helyeken állt, ami felnőttként be is teljesült. Ám előtte még történt egy s más.
– Telefonműszerésznek tanultam, egyszer a híres énektanárnőhöz, Kovács Magdához kellett egy bejelentett hibára kimennem – mesélte a Borsnak Berentei.
– Miközben szereltem, nevesebbnél nevesebb énekesek, színészek jöttek hozzá órára. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azt találtam mondani, hogy hallgasson meg, különben leadom egyhetes hibára a készülékét. Mondta, hogy ez zsarolás, de nem tehetett mást – nevet Péter.
Felívelő karrier
Egy évvel később, 1983-ban a Ki mit tud?-on a közönség szavazataival jutott el a döntőig, amelyet meg is nyert táncdal kategóriában.
A rendszerváltásig nagyon nagy nevekkel lépett fel, többek között Osvald Marikával, Gyurkovics Zsuzsával állt egy színpadon. Énekelt a táncdalfesztiválokon, a nagy budapesti bárokban, rádiófelvételei készültek, és ebből ragyogóan megélt.
– Amikor a műfaj kevésbé volt divatos, úgy döntöttem, hogy a nívótlan fellépések helyett inkább elmegyek villamosvezetőnek. Nagyot néztek, amikor jelentkeztem és beadtam az életrajzomat.
1998–2000-ig főállásban vezettem, és utána egy ideig még besegítőként is, miközben szerepeltem a fesztiválokon és forogtak a felvételeim a rádióban. A BKV-nál nem értették, hogy mit keresek itt – emlékezett Péter.
Irány a múzeum!
2000 után egy darabig ismét felfelé ívelt a pályája, sok fellépéssel. Majd megint jött a hullámvölgy.
– Szentendrén léptem fel egy nőnapi BKV-rendezvényen a HÉV végállomásán. Utána beszélgettem az igazgatóval, és megemlítettem, hogy szívesen lennék tárlatvezető a Földalatti Vasúti Múzeumban. Mondta, hogy éppen üresedés van, elsején beléphetek. Ennek éppen tíz éve. Sokan felismernek, hiszen még járok fellépésre, de én szeretem ezt a helyzetet.
Udvari sínpálya
Péter villamosok iránti szeretete a mai napig töretlen. 2007-ben a BKV kiselejtezett régi villamosokat.
– Licitálni lehetett. Amit kinéztem magamnak, azt 1954-ben gyártották, 8 tonna vasként 200 ezer forintról indult a licit, és 300 ezerért az enyém lett. 27 méteres pályát kellett építenem a kaputól, hogy be lehessen gurítani az udvaromba. Minden működik rajta, és lakható is. Házi múzeumot is kialakítottam benne, és teljesült a gyerekkori álmom. Van saját villamosom! – lelkendezett Péter.
