A nyári napfordulón szerettek egymásba Attilával, és a télin már össze is házasodtak. Az időjós őrülten szerelmes lett, de az eszét egy pillanatra sem veszítette el.
Jól érzem, hogy nem mindennapi szerelem az önöké?
Éppen hat éve ismerkedtünk meg, Szentiván éjszakáján. Néhány éve elmentem egy táltos előadására. Meséltem neki, hogy a nyári napfordulón találkoztunk és a télin házasodtunk. Azt mondta, hogy ez mélyen megszentelt kapcsolat, ilyennel még nem találkozott. Sorsszerű a találkozásunk. Mielőtt Atival találkoztam, beszéltem Székelyhidi Ági asztrológussal. Tudta, hogy dupla Skorpió vagyok, és kedvelem a Rákokat. Azt mondta: a legcsodálatosabb, ha két szeretett vízjegy találkozik. Ha adhat egy tanácsot, arra is figyeljek, hogy Oroszlán legyen az aszcendense. Ati Rák Oroszlán aszcendenssel.
Hogy találkoztak?
A barátnőm mutatta be. Limonádéztunk egy teraszon, és titokban odahívta Atit, aki leült mellém, és már az első pillanatban szimpatikus volt, de azt hittem, hogy a barátnőmnek tetszik. Csak miután megbeszéltük, hogy este találkozunk, mondta el Ramóna, hogy nekem szánja. Onnantól kezdve vártam az estét. Minden nő arra vágyik, hogy valaki úgy megérintse a lelkét, hogy várja a következő találkozást. Éreztem legbelül, hogy megfogott. Foci Eb volt, végig kellett néznem egy meccset, utána indultunk a buliba, de már nagyon ott szerettem volna lenni. Végre kiszúrtam a szórakozóhelyen, és már akkor megdobbant a szívem. Egyszer csak azt vettük észre, hogy felvirradt a nap. Életemben nem volt olyan, hogy hajnalig fent maradjak. Végig beszélgettünk, vizet ittunk, és csak egyszer táncoltunk. Egy kareoke-bárban voltunk, ahol csak egyszer énekeltek lassú dalt, Ati arra kért fel. Átölelt. Egy Zámbó Jimmy-dal volt, az Én nem veszíthetek címû. Azóta minden évfordulón táncolunk erre a Jimmy- számra.
És a folytatás?
Másnap Balatonfüreden randiztunk. Egy kiállítást nyitottam meg, hófehér, földig érő ruhában, és kaptam egy csokor virágot. Ati annyit írt: ma velem egy vacsora? Válaszoltam: kilenckor várlak a mólón. Lesétáltam, és láttam, hogy rengeteg ember táncol a mólón. A DJ a barátom volt. Odamentem hozzá, rám nézett, és azt mondta: Úristen, Zita, úgy nézel ki, mint egy menyasszony! Nagyon jó, mert pont a vőlegényemet várom. Igaz, ez csak a második randink, de nem tudom, hogy találom meg ebben a tömegben. Erre bemondta a mikrofonba: Zita várja Attilát a szökőkútnál. Sétáltunk, és tényleg úgy néztünk ki, mint akik most házasodtak. Megint hajnalig beszélgettün. Mondtam, szeretném megismerni. Szeretném, ha őszintén válaszolna, nincs vesztenivalónk.
A „száz” kérdés lista! Miért volt erre szükség?
Mert nem szeretném, ha a kézfogás, a csók elvinne olyan irányba, ami nem feltétlenül azt jelenti, amire vágyom. Ilyen kérdések voltak: mit jelent számára a karácsony? De kérdeztem régi kapcsolatairól, szokásairól. Mélyen, tabuk nélkül, nagyon nyitottan. Minden összecsengett, bármit mondott. Úgy éreztem magam, mintha álmodnék. Varázslat volt, mint a Szentiván-éji álomban. Átment a vizsgán. Olyannyira, hogy a hatodik napon e-mailt írtam a családomnak: megtaláltam a férjemet.
Mit írt az e-mailben?
Leírtam, hogy minden sejtemben átjár a boldogság. Álom és valóság összefonódik. Nem csak érzés, tudom, hogy ő lesz. Az eljegyzési ajándékom az volt, hogy ezt a levelet kinyomtattam, bekereteztettem, azóta ott van a szobánk falán. Három hónap múlva a lánykérés is sorsszerű volt. Ati unokahúgának az esküvőjén beálltam harminchét és fél évesen a hajadonok közé leghátra, amikor dobták a csokrot. Egyszer csak úgy orrba vágott a virág! Azt hittem, eltört az orrom. Szó szerint orrba vágott ez a szerelem! Ati zsebében ott lapult a jegygyűrű. Hajnalban mentünk a reptérre, mert utazott az El Caminóra. Azt mondta, más minőségben szeretne elmenni, és átadta a gyűrűt. Sírtam, csak öleltem őt, és nem mondtam ki az igent, csak bólogattam.
Ki mondta ki először, hogy szeretlek?
Én, a hatodik napon.
Ati nem ijedt meg? Nem futott el?
Nem, ő is szerelmes lett az első este.
Mitől működik a kapcsolatuk?
Azt mondják, sokat kell dolgozni rajta. Ezt nem szeretem, inkább azt mondanám, tudatosan kell élni. A szív mellett ugyanolyan fontos az ész is.
Mondjon példát!
Szabályokat alkottunk. Az otthonunkba csak az a tárgy jöhet be, amire mind a ketten okét mondunk. Ha valaki nem akarja, vétójoga van, nem kell magyarázkodni. Mondok még egyet, a háztartásról. Ő is élt már egyedül és én is. Megbeszéltük, úgy élünk szabadon, mintha külön lennénk, a másik csak besegít a házimunkába. Vagyis nem azt várja, hogy hazajöjjek és bepakoljak a mosogatógépbe, ha ő van otthon, akkor megteszi, mert ez az élet kétszemélyes. Aki élt egyedül, az tudja, hogy ez meló. A szív mellett az ész ugyanolyan fontos. Nem hiszek az eszetlen, fájdalmas szerelemben.
