A jó ügyért vállalta a haldokló asszony szerepét a Vígszínház igazgatója. Már több nemzetközi fesztiválon díjat nyertek, de az alkotókat nem ez hajtotta.
Tabudöntögető filmmel tért vissza a filmvászonra Eszenyi Enikő. A Vígszínház igazgatója manapság ritkán vállal filmes felkérést színházi munkái mellett, azonban Tunyogi Henriett sokkoló, Esti dal című filmjére nem tudott nemet mondani. Enikő egy nemi erőszakon átesett, haldokló nőt alakít, aki nem találja a közös hangot a lányával a betegágyánál. A nem szerelemből született lányt maga a rendező alakítja, akit saját édesapja haldoklása inspirált.
– Ott is rengeteg kérdőjel volt a halálos ágyánál – mondta szûkszavúan Tunyogi, majd Eszenyi vette át a szót, aki szerint a film aktuálisabb nem is lehetne.
– Két éve forgattuk, azóta sok minden történt a világban… Henivel forgattunk egy közös, főiskolás filmet, Hartung Attilánál, ott találkoztunk. Én sokat láttam őt az Operában és ő a Vígszínházban engem. Volt egy nagy adag szimpátia köztünk, szerettük azt, amit a másik csinál. Nagyon meglepett, amikor megkért, hogy vállaljam el a szerepet. Számomra nem is volt kérdés, hogy elvállalom-e vagy sem – mondta Enikő.
Az 57 éves, bomba formában lévő színésznő a tizenkét perces film jelentős részében meztelenül látható, sőt a hiteles megjelenésért jelentősen megcsúnyult a forgatásra.
– Amikor bementem Enikőhöz a Vígszínházba, hogy beszéljünk a filmről, azt mondta: te vagy a rendező és mindent megcsinálok. Egy hétig nem mosott hajat, úgy jött-ment, eljött próbálni, mindent nyitottsággal, alázattal tett – mesélte Henriett.
A film már számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat, többek között Los Angelesben, Párizsban és Barcelonában is, de az alkotókat nem a fesztiválsikerek hajtották, hanem a figyelem felhívása az erőszak áldozataira. Az alkotás a közelmúltban az úgynevezett Gulág Konferencián is szerepelt, ahol arra a 420 000 magyar nőre emlékeztek, akit orvosilag bizonyíthatóan megerôszakoltak a második világháború alatt.
– Szerintem az nagyon fontos volt, és itt gondolok az alkotócsapatra, a stábra, hogy ezt nem a pénz miatt csináltuk. Jól éreztük magunkat és a jó ügyért dolgoztunk. Nem volt nagy büdzséje a filmnek, de jó érzéssel készítettük – tette hozzá Eszenyi.