Halottak napja alkalmából Cserháti Zsuzsa „fogadott lánya”, Fehér Adrienn mesélt lapunknak a csodálatos hangú énekesnő utolsó éveiről, depressziójáról, betegségéről, amit házassági válsága és a férje halála csak még tovább erősített.
Forrás: MTI
Már tizenöt éve annak, hogy hazánk egyik legsikeresebb énekesnője eltávozott az élők sorából. Cserháti Zsuzsa emléke ma is élénken él az emberek emlékezetében, dalaiért milliók rajonganak, szerettei pedig sosem felejtik páratlan humorát és nevetését.
Az ötvenöt éves korában elhunyt énekesnő szinte fogadott lányaként szerette a Turay Ida Színház színésznőjét, Fehér Adriennt, aki szerint a depresszióba zuhant Zsuzsa élete utolsó éveiben lélekben már feladta a küzdelmet.
– Először 1996-ban találkoztam Zsuzsával, ami életem egyik legmeghatározóbb élménye volt. Fiatal korom óta vágytam arra, hogy személyesen is megismerhessem, láthassam, ami huszonhárom éves koromban meg is adatott – meséli lapunknak a színésznő.
– Abban az időben tervezte a visszatérését, és szerencsémre az új lemeze dalszövegírója, Valla Attila volt a közös pont az életünkben. A Hair című musicalben ugyanis én is vele dolgoztam, így megkértem, pontosabban könyörögtem neki, hogy hozzon össze Zsuzsával – mosolyodik el Adrienn, akinek nem sokkal később teljesült is az álma: találkozott példaképével, akivel úgy összebarátkozott, hogy az énekesnő fogadott lányaként szerette.
– Nagyon közel kerültünk egymáshoz, éjszakákon át beszélgettünk, szakmáztunk. Még arra is megkértem, hogy tanítson meg énekelni, de azt mondta, hogy majd megtanulok, miután az élet megtaposott. Igaza volt. Nagyon bölcs, jó humorú, ironikus ember volt, akinek le nem fagyott a mosoly az arcáról. Mindeközben azonban belül tipródott, őrlődött. Rengeteg sérelme volt, marcangolta magát, amiért annak idején parkolópályára tették – emlékezik a színésznő.
Cserháti Zsuzsa kezdeti lehangoltságát csak elmélyítette a válása, és első férjének későbbi halála. Betegsége és hangulatingadozásai ezt követően felerősödtek, egészségi problémái pedig egyre súlyosabbak lettek.
– Cukor- és pajzsmirigybeteg lett, amihez később komoly depresszió párosult. Hormonzavarai miatt meghízott, és fixa ideája volt, hogy a túlsúlya miatt nem szeretik az emberek. Kórházról kórházra jártunk, rehabilitáción kezelték, de igazság szerint már nem akarta, hogy megmentsék. Nekem többször is kijelentette, tudja, hogy meghal, és ez ellen nem tudott tenni – mondja Adrienn, aki szerint az énekesnő halála várható és sorsszerű volt.
– Spirituális beállítottságú volt, érdekelte a megfoghatatlan, láthatatlan világ. Életének utolsó szakaszában ő már inkább abban élt. Teljesen el volt varázsolva, menni akart, meg akart halni. Önszántából mondott le az életéről, lelkileg felemésztette, és összenyomta az a teher, amit magával cipelt. Komplexusai voltak, magába zárkózott, nem fogadta el a segítséget. Emlékszem, születésnapján fel akartam köszönteni, de már nem tudtam, magára zárta az ajtót, nem engedett be, úgyhogy a lépcsőre tettem le az ajándékot, és reménykedtem a csodában, hogy egyszer a teljes valójában, régi pompájában visszatér közénk. De nem tért – jegyzi meg elérzékenyülve a színésznő, akit mindmáig kísért Zsuzsa emléke.
Adrienn többek között a színházban is ápolja Cserháti Zsuzsa emlékét, ő alakítja a Turay Ida Színházban a Hamu és gyémánt című életrajzi műben az énekesnőt. – Nagy vállalás volt, de egyben hatalmas megtiszteltetés is, hiszen egy olyan embernek kell az életét a színpadra vinnem, akit nem csupán rettenetesen szerettem, és elismertem, hanem személyesen ismertem is. Ez a színdarab mindennapos lelki terápia számomra, valóságos élve boncolás, amelyhez a testemet, a lelkemet, a véremet adom. Szeretnék méltó emléket állítani neki, mert igazán megérdemli.
