Törőcsik Mari családi fotóját csodálja az internet népe. A rajongók azt találgatják, hogy mi lehet most a művésznő lányával és örökbe fogadott fiával.
Forrás: Czerkl Gábor
Különleges fotó került elő a Film Színház Muzsika anno és most Facebook-csoportban. A képen Törőcsik Mari ül kalapban egy padon, mögötte a fia, Son és a lánya, Teréz. Sokan fejezték ki tetszésüket, szeretetüket és érdeklődtek a gyerekek felől, akik ma már felnőttek.
– Örülök neki, hogy szeretik – mondta a művésznő a Borsnak, mikor a fotóról beszéltünk neki. – Köszönöm, hogy szeretnek.
Nagy beszélgetésre Marival mostanság nincs mód, mivel gyengécske. Jobban szereti, ha neki mesélnek, mintha ő beszél. Minden rendben vele, ahogy eddig, vigyáznak rá, jól van, kórházban erősítik, otthon pihen.
Miért nem lehet többet tudni Törőcsik Mari és Maár Gyula gyerekeiről? Mert ők nem akarták, hogy meséljen róluk, őket nem vonzotta a népszerűség. A színésznő ezt megértette, nagyjából tiszteletben is tartotta, de nem mindig. A gyerekek még az iskolában is próbálták titkolni, hogy kik a szüleik, Mari szülői értekezletre se járhatott. Ezzel is egyetértett, mivel sok példát látott arra, hogy a színészgyerekekkel a szüleik miatt kivételeztek, vagy éppen gonoszkodtak.
Az embereket mindig is foglalkoztatta, hogy a legtöbbet díjazott színésznőnk miért és hogyan fogadott örökbe annak idején egy vietnami kisfiút. Néhány éve erről így nyilatkozott a hot! magazinnak:
„Nem akartam örökbe fogadni gyereket. Aztán a Stern magazin címlapján láttam egy képet, egy vietnami kisfiúról. Lelőtték az anyját, az apját, a nagyobb fiútestvérét is hátba lőtték, a pici alóla mászott ki, életben maradt. Gondoltam, őt megkerestetem. De mire megtalálták, már tizenhat éves volt, már nem lehetett elhozni. Aztán váratlanul kaptam a külügyminisztertől egy levelet. Jól ismert, minden előadásomat látta. Akkor már nem engedték az örökbefogadást, de megkérte a vietnami elnököt, hogy tegyenek velem kivételt. Kétezer gyerek volt az árvaházban, és én csak azt kértem, ne nekem kelljen közülük választani. Sont a háború végén egy amerikai börtönben találták, félholtan. Azért kaptam őt, mert senkije sem volt. Itthon csináltattam neki csontrendszeri vizsgálatot, amiből kiderült, úgy hatéves lehet, egyidős a lányommal. Teréz nagyon várta, és mindig jól kijöttek egymással. A fiamnak van egy elbűvölő felesége, akivel az egyetemen ismerkedett össze, Sajgonban. Kimondhatatlan neve van, ezért mi Zsófinak neveztük el. Nagyon tetszik neki, azóta kint is így hívják. A lányom gyakrabban van itt Londonból, amióta betegeskedem” – mesélte Marika.
