Forrás: Bánkúti Sándor
Öveges professzor kísérleteit a nézők tátott szájjal bámulták a hatvanas években a televízióban. Később Rockenbauer Pállal együtt kirándultunk, legalábbis a képernyőn keresztül. És végül, de nem utolsósorban, Montágh Imre beszélni tanította az országot. Tanítóink voltak, műsoraik ma is hiányoznak a tévécsatornák kínálatából.
Ha a logopédus Montágh Imre megszólalt a televízióban, a nézők kortól és nemtől függetlenül vele együtt artikuláltak, tátogtak és igyekezett minél tisztábban formálni a magyar szavakat. „A Tanár úr” – így nevezték őt a televízió nézői is, az egész országot tanította meg beszélni. Montágh Imre már tizenöt évesen dolgozott, a munka mellett végezte el a középiskolát és szerzett diplomát a gyógypedagógiai főiskolán, pedig színész akart lenni. Nem vették fel a főiskolára, de talán így nyert vele legtöbbet a színésztársadalom. Logopédusként számtalan híres és elismert színművészt tanított meg „magyarul” beszélni. Hétfőn ünnepelné 84. születésnapját.
A Kossuth-díjas színésznő, Esztergályos Cecília egyszerűen csak a világ tetejének nevezte Montágh tanár urat.
– Leeptettem, így mondta Imre. Az e hangot húztam, nyújtottam, ha kellett, ha nem. Különféle technikát gyakoroltatott velem, rám szólt, ha rosszkor vettem levegőt, ha elharaptam a szó végét és persze leszoktatott a leeptetésről. Még ma is, a fellépések előtt az általa összeállított nyelvtörőkkel melegítek az előadásokra. Csodálatos pedagógus volt, élmény volt az óráira járni. Nagyon hiányzik – mondta.
Lukács Sándor szerint Montágh Imre kiváló szakember és pedagógus, showman, de leginkább ember volt, csupa nagybetűvel.
– Kedvenc tanárom volt a főiskolán. Alig vártuk, hogy végre Montágh-óra legyen. Imre volt az egyetlen tanárunk, aki megengedte, hogy tegezzük, így egészen különleges hangulata volt az előadásainak. Arra nevelt bennünket, kerüljük a művészes beszédet, maradjunk emberek, ettől leszünk hitelesek a színpadon is. Hihetetlen energiával segítette tanítványait, legyenek azok már ismert művészek vagy „csak” általános iskolás, beszédhibás gyerekek. Nyílt és őszinte ember volt, akiért méltán rajongtunk – nyilatkozta lapunknak a Kossuth-díjas színművész.
– Halálát hosszú hónapokig képtelen voltam feldolgozni, mindig reménykedtem abban, hogy egyszer csak belép az öltözőbe és kezdődik a beszédóra.
Montágh Imre 1986. augusztus 1-jén megmagyarázhatatlan autóbalesetet szenvedett Kismaroson. Zsigulija, amelynek valószínűleg nem húzta be a kézifékjét, elszabadult. Megpróbálta visszatartani, de a kocsi az árokba lökte és rázuhant. Azonnal kórházba szállították, többször is megoperálták, de belső sérülései miatt – két hét, fájdalmakkal teli küzdelem után – szervezete feladta a harcot, elhunyt a kórházban. Mindössze 51 évet élt.
