Kezdetben még mind a 11 vádlott szorgalmasan járt Galambos Lajos közműlopási perének tárgyalására. Mára azonban szinte teljesen egyedül maradt a népszerű trombitás, akinek tegnap reggel folytatták a perét.
Nagyon úgy tűnik, hogy egyedül kell elvinnie a balhét Lagzi Lajcsinak, aki mellett hétfőn reggel már nem vádlottak, hanem csupán üres székek sorakoztak a Budaörsi Járásbíróság tárgyalótermében. Igaz, egyikük még 4 év után is kitart a bajban a trombitás mellett, az ügy egyik kulcsszereplője, a harmadrendű vádlott azonban se szó, se beszéd felszívódott.
A trombitás mellett majd két tucat ember keveredett bele a nagy értékű áram-, víz- és gázlopási perbe, amelynek valótlanságát lassan már csak egyedül Lajcsi próbálja bizonygatni. A népszerű mulatós zenész mellől ugyanis egyre fogyatkoznak a vádlottak, akik hol betegségre, hol ilyen-olyan okokra hivatkozva nem állnak a bíró elé.
Hétfőn reggel kissé fáradtan, és megviselten érkezett az ügyvédjével a Budaörsi Járásbíróságra Galambos Lajos. Nem is csoda, hisz az elmúlt 4 évben szinte már hazajár a tárgyalóterembe a trombitás, akinek hétfőn folytatódó ügyét az egyik vádlott hiányában hamar berekesztette a bíróság.
Noha a harmadrendű gyanúsított, Csendes Csaba ügyvédje jelezte a bírónak ügyfele váratlan betegségét, az ítélőszék mégsem volt hajlandó elfogadni az igazolatlan betegséget.
– Egy rendőrjárőrt küldtek ki Csaba táti otthonához, ám sem ott, sem pedig a kórházban nem találták őt. Ebben azonban semmi különös nincsen, lehet éppen úton volt az orvoshoz, tudtommal ugyanis vesegörcsöt kapott
– mondja a Bors érdeklődésére Galambos Lajcsi, aki már több évtizede jól ismeri Csabát.
– Biztos vagyok benne, hogy tényleg nagyon beteg. Jól ismerem, félholtan is eljönne a tárgyalásra, hisz neki is érdeke, hogy minél hamarabb véget érjen ez a rémálom. Én az utolsó csepp véremig küzdeni fogok az igazamért, bár nem tagadom, kezd elfogyni a türelmem
– vallotta be a trombitás, aki a hétfői tárgyaláson többször is felpattant a székéből, s erélyesen felszólalt, amikor úgy érezte, hogy a bíró elfogult.
– Nem szoktam kiabálni, és továbbra is próbálok kulturált európai emberként viselkedni, de nem mindig könnyű visszatartani a fortyogásomat, ha valamit igazságtalannak érzek. Egyre nehezebben viselem a meghurcoltatást, főleg, hogy szinte egyedül maradtam. De hát mit lehet tenni. Ez kétség kívül egy Lajcsi-ügy. Rólam szól, nem pedig a többi vádlottról…
