Több mint 25 évig voltak lelki társak, barátok, akik a nehéz időkben olykor egymás karjaiban leltek vigaszt. Mattesz Csilla a színész haláláig vigyázott Gesztesire, mégis magát hibáztatja a január 4-én bekövetkezett tragédiáért.
Különös kapcsolatot ápolt Mattesz Csilla és Gesztesi Károly. Magázódtak, holott rendkívül közel álltak egymáshoz, negyed századon át titkon szerették egymást, óvták egymást, mégsem tudták elkerülni az elkerülhetetlent.
– Igazi barát volt. Több, mint holmi szerelem. Társ, akire bármikor, bármiben számíthattam. Őrangyalként vigyáztunk egymásra, máig nem tudtam feldolgozni, hogy a tragédia napján nem voltam mellette – mondja lapunknak megtörten Gesztesi Károly néhai szerelme, lelki társa, akit január negyedikén többször is keresett az elhunyt művész.
– Délelőtt még beszéltünk telefonon. A gyerekekkel ment moziba, utána egy szegedi előadásra igyekezett. Megkért, hogy vigyem le autóval, mert nagyon fáradt, korábban pedig többször is említést tett arról, hogy fájnak, zsibbadnak a végtagjai, és a térde is bevizesedett. Szerettem volna segíteni, de hivatalos voltam egy rendezvényre, már nem tudtam lemondani. Abban maradtunk, hogy este beszélünk, s másnap találkozunk, de erre már nem került sor – emlékszik vissza az egykori olimpikon úszó, akit a lánya értesített Gesztesi haláláról.
– Kétségbeesetten zokogott a vonal túlsó végén: Meghalt Karcsi! Nem hittem neki. Azonnal hívtam az én Kicsi Gesztenyémet – így becéztem –, de már nem vette fel. Bekapcsoltam a tévét, néztem az internetet, s akkor szembesültem azzal, hogy valóban elment.
Csilla szentül hiszi: ha aznap Karcsi mellett van, akkor nem esik bántódása.
– Ebben biztos vagyok. A lelkem mélyén magamat okolom a haláláért, hiszen, ha aznap vele tartok, akkor mindent megtettem volna azért, hogy életben maradjon. Tudom, próbálták a járókelők újraéleszteni, de ki tudja, mikor érkezett a segítség – zárja elcsukló hangon Csucsu, ahogyan Gesztesi becézte.