A Nicsak, ki vagyok? egyik celebcsapatának tagjával beszélgettünk arról, hogyan készül most, a szigorításokkal terhelt karácsonyra, mik a tervei, és milyen az élete a színház nélkül.
Forrás: TV2
Hogyan készül most, ebben a zűrzavaros évben a karácsonyra? Változtat a koronavírus bármit is az ünnepi szokásain?
A szüleim már sajnos meghaltak, így a nővéremmel és a családjával szoktam tölteni a karácsonyt. Ők Szegeden élnek, ott szoktunk ünnepelni, viszont A testvéremék ikerfiai, akik már felnőttek, kint élnek Londonban, és nem úgy néz ki, mintha haza tudnának idén utazni.
Szerencsére nyáron, az enyhítések alatt haza tudtak jönni egy hétre, amit a Balatonon töltöttünk. Nekem már annyira nem számítanak az ajándékok, persze ahol van gyerek a családban, meg kell teremteni a csodát, de itt ez már nem számít. Úgy néz ki, hogy csak hárman fogjuk tölteni az ünnepeket, így kicsit szorongva készülődök rá, de azért kicsit reménykedem is még, hogy mindenki együtt lesz idén is. A Spektrum Home-on egyébként most vasárnap indul egy műsorom Havas Dórával Adventi készülődés címmel, az a műsor is segített, hogy ebben a viharos helyzetben át tudjam egyáltalán érezni a karácsony szellemét.
Ez is érdekelheti
Ön is elkapta a koronavírust. Hogyan érzi most magát?
Igen, szeptember közepén kaptam el. Szerencsére könnyen túlestem rajta, csak 10 napot voltam karanténban összesen. Úgy kezdődött, hogy kapart a torkom és kicsit rosszul is voltam. Pont egy próbafolyamat közepén voltunk, és véletlenül sem akartam megfertőzni a kollégákat, szóval rögtön csináltattam egy gyorstesztet, ez pozitív lett, így mentem utána a PCR-tesztre, ami szintén az lett. Igazából én megúsztam egy kis hőemelkedéssel meg köhögéssel, ami viszont nem múlt el teljesen. Nem köhögök egész nap, de azért reggelente még mindig.
Mindenki úgy gondolja, hogy a vírrus egyik tüneteként jelentkező fáradtságérzés olyan, hogy kicsit pilledt az ember, pedig nálam ez úgy nézett ki, hogy délutánonként olyan fáradtságroham tört rám, hogy teljesen kidőltem.
Hogyan viseli, hogy nincsen most színház?
Tavasszal könnyebben viseltem a színházak bezárását, hiszen ak- kor volt mire várni: közeledett a nyár, a szabadtéri előadások időszaka, úgy nézett ki, hogy lesz őszi évad is. Csináltam ezeket a kis internetes videókat Csonkarantén néven, valahogy magamra találtam abban a helyzetben. Mindenki otthon volt akkor, most viszont az emberek nagyobb része dolgozik, és nem látjuk a végét az egésznek. Erre persze rájön még az is, hogy nem a napsütéses nyár vár ránk, hanem a depressziós, kopár tél.
Mivel foglalja el magát most, hogy nincsenek mindennap előadások és próbák?
Még a tavaszi karanténidőszak alatt rászoktam a sorozatokra. Egyszerűen darálom őket azóta is, legyen szó dokumentarista sorozatokról, vagy akár a Grace és Frankie-ről, amit amúgy mindenkinek ajánlok. Ezenkívül már két éve van egy TikTok-csatornám, ahol már meglepően sokan követnek.
Múlt héten indult el a Nicsak, ki vagyok? második évada a TV2-n, ahol az egyik sztárcsapat tagja, akik próbálják kitalálni, hogy kit rejtenek a maszkok.
Őrületesen jó játék volt ez az egész. Mindannyiunknak megvan a saját karakterünk, nem bújunk ki a bőrünkből egy percig sem. Igazából az egy dolog, hogy nagyjából ismerem ezt a világot, tudom, ki kicsoda. Viszont amikor ott vagyok, nehezebb benyögni, hogy ki lehet, aki előttem áll, főleg amikor csak a bokája látszik ki a jelmez alól. A csapat pedig nagyon profi, vannak köztük régi barátaim, mint Tilla, akivel mindig egy élmény együtt dolgozni. Most, hogy nincsenek színházak, de igazából akkor is, amikor vannak, meg kell találni a közönséggel a kapcsolatot. Ez most egy remek eszköz.
