Az ország Rózsija megtörte a csendet, exkluzív interjút adott a Borsnak. Az énekeslegenda jól van, és lapunknak arról beszélt: várja, hogy újra színpadra lépjen.
Forrás: MTI
Visszatérése óriási sikert hozott 2019-ben, a Papp László Budapest Sportarénában, amiről a Bors is tudósított. A hatalmas csarnokban egy gombostűt nem lehetett leejteni, óriási üdvrivalgás fogadta Rózsit. Tavaly a járvány berobbanása előtt adott két koncertet, valamint nyáron néhány szabadtéri fellépésen, köztük a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lépett közönsége elé. S amint lehetőség lesz rá, újra koncertezni fog, ami az idén a születésnapja okán a 75-ös szám körül forog majd. Ez az év végén az Arénában csúcsosodik ki.
– Több mint egy éve volt ez az arénás koncert, s bár én nagyon jól elvagyok idehaza a birtokon, azért egy jó koncert már hiányzik. De addig is zenélek, sorra születnek az új dalok, és türelmesen kivárom az időt, amikor újra lehetőség lesz a fellépésekre
– kezdte a Borsnak Rózsi, aki elárulta, teljesen elszigetelten él dióspusztai birtokán, hogy a vírust elkerülje.
Bevásárolni is csupán egy héten egyszer járnak, nemigen lépnek ki a tízhektáros farmról, ahol az ősfák, a halastó, s a megannyi állat közelsége igazi idillt biztosít számukra. Nem véletlen, hogy a két évvel ezelőtti csípőműtétje utáni rehabilitációját is otthon töltötte az énekes, amiből – a Borsnak elárulta – mára teljesen felépült, pedig járni is újra kellett tanulnia.
– Már el is felejtettem, hogy volt egy ilyen műtétem. Nagyon jól vagyok, mondhatni újra a régi. Csak a vakcinát várom és azt, hogy mindenki, így én is be legyek oltva, és visszatérjen az élet a régi kerékvágásba. Addig pedig sokat sétálok, zenélek, olvasok.
Naprakész vagyok mindenből, legyen szó az országról, zenéről, bármiről. S persze a szomorú dolgok, tragédiák híre is utolért – komorodott el a hangja az énekesnek, utalva szeretett pályatársai, Bergendy István, Balázs Fecó, Mihály Tamás és Benkő László halálára.
– Sajnos nem lehettem ott a temetésükön, a vírus óta egyáltalán nem utazunk fel a fővárosba. Odafönn elkerülhetetlen lenne egy-egy kézfogás, ölelés.
Mélyen megrázott a barátaim távozása, és rengeteget gondolok rájuk. Évtizedek kötöttek minket össze, s a haláluk jó ideig feldolgozhatatlan még… Bár a zenészt lesújtották a történtek, igyekszik pozitívan látni a jövőt. Lapunknak azt is elmondta, milyen tervei vannak.
– Sok mindent elértem, de egy nagy vágyam van, hogy ne legyen áskálódás, csatározás, s hogy szabad élet és alkotási időszak következhessen még az elkövetkezendő évtizedekben. Azt hiszem, ezt a fajta szabadságot, boldogságot és jólétet szeretném még megélni.