Eva sokszázezer rajongóját, és karrierjét hagyta Kínában a pesti csendes, nyugodt életért.
Forrás: Saját
Eva kitűnő háziasszony, és hozzáértők szerint színészként is remekül megállja a helyét, amit az is bizonyít, hogy a Valódi szerelem, vagy éppen a Te vagy a végzetem című sorozata hetente milliókat szögezett a képernyő elé – Kínában. Mellesleg az egyik sikeres szappanopera több epizódját Budapesten forgatták néhány éve. Eva, azaz művésznevén, Csu Jü-hszin itt ismerkedett meg a férjével. S mivel a szerelem nem ismer határokat, sőt, minden akadályt legyőz, tavaly végleg Magyarországra költözött.
Azaz, pontosít, futólag már Kínában is találkozott néhányszor magyar párjával, aki több mint tizenegy évig – tanult és dolgozott – a kínai fővárosban, de csak a pesti forgatás idején kerültek igazán közeli kapcsolatba. Olyannyira, hogy nem sokkal később már együtt is éltek Pekingben.
Mivel a párom folyékonyan beszél kínaiul, a nyelv nem okozott problémát
– árulta el Eva, és hozzátette, amikor végleg az Európába költözés mellett döntött, nem hitte volna, hogy milyen nagy fába vágja a fejszéjét.
Gőzerővel tanulom a nyelvet, hetente négyszer járok magyar órára, de még elég nehezen állnak össze a megtanult szavak mondatokká. A tizennégy éves kislányom másfél éve él itt, ő már jól beszél magyarul. „De én is meg akarok tanulni magyar”.
A szomszéd országba költözni sem egyszerű feladat, Kína azonban nagyon messze van, ráadásul, Pekingben csillogó művészéletet hagyott maga mögött.
Ne higgye, hogy minden a csillogásról szól! Néha elámulok, Budapesten milyen nyugodt az élet. Legalább is számomra, mert Pekingben – ahol többen élnek, mint egész Magyarországon – mindenki rohan, elfoglalt, a forgatások elég megterhelőek, pedig táncosként kezdtem a pályát, tudok keményen dolgozni. Itt azonban másféle, lassabban folydogáló életbe csöppentem, van idő a kislányommal, a családdal foglalkozni. Elmúltam negyven, másfajta kihívásokra vágyom. Például szeretnék még egy gyereket szülni, ezért már fontosabb a számomra a biztonság, mint a karrier építgetése.
Milliók munkálkodnak azon itthon és külföldön, hogy a lehető legtöbben megismerjék a nevét, úgymond celebek legyenek, miért jár be ezzel ellentétes utat?
Mert már mást akarok. A sorozatokat, amelyekben játszottam, több százmilliónyian nézték, állítólag egymilliárdnyi a letöltések száma, ez talán az ottani mércével mérve is sok. A kínai Facebookon, a Weibón 700-800 ezer követőm van, de ez ott kevésnek számít, olyan, mintha itt lenne hatvan-hetvenezer. Pekingben persze fel-felismernek és autogramot is kérnek, bár sokat teszek annak érdekében, hogy megőrizzem az inkognitóm. Más a magánélet, és más a film.
Nem is érdekli a rajongók véleménye?
Dehogynem, aki ír néhány kedves sort, annak válaszolok, de nem vagyok az a fajta, aki reggeltől estig a közösségi portálokat bújja. A népszerűséget nagyon könnyű elveszíteni. Nem is olyan régen egy kínai művésztől szinte napok alatt több tízmilliónyian fordultak el, mert kiderült, hogy keveset foglalkozik a gyerekeivel. Engem nem érdekel, hányan, egy- vagy kétmilliónyian követnek, ez nem normális, másféle értékrend szerint akarok élni.
Ez is érdekelheti
Mennyit, vagy inkább úgy kérdezem, mit tudott Magyarországról ideérkezése előtt?
Talán csak azt, hogy egy kis ország Európa közepén. Most, hogy itt élek, már azt is elmondhatom – udvariaskodás nélkül –, hogy nagyon szép. Annál is inkább, mert ez az új otthonom.
A járvány miatt szűkültek a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek, mit csinál az újfajta életében megnövekedett szabadidejében?
Azért nem ülök ölbe tett kézzel, hiszen anya és háziasszony vagyok, így is van éppen elég teendőm. Szeretek főzni, s nyilván elfogult a párom, de egy-egy objektívebb szemléletű barát, szomszéd szerint sem vallok szégyent a konyhában. Annak ellenére, hogy csak a Magyarországra való költözésem után, azaz alig másfél-két éve kezdtem el istenigazából főzni. A gasztronómia a kínai kultúra fontos része, s ugyan első pillantásra bonyolult, de sokkal inkább az előkészületek miatt. Lépésről, lépésre az internet vagy éppen a Tik-tok főzős műsorait figyelve, hozzáolvasva jutottam el a könnyebben elkészíthető ételektől a bonyolultabbakig. Mellesleg a lányom szereteti az olaszos tésztákat, az ő ízlését is ki kell szolgálnom. A férjem szerint pedig a húslevesem átlagon felüli.
Mi hiányzik a legjobban a Pekingből, és egyáltalán, a hazájából?
Talán a rokonok, barátok, a jól ismert helyek. Az ismerősök egyébként sokat aggódtak az ideutazásom előtt a beilleszkedéssel járó nehézségek miatt. Annyiban persze igazuk volt, hogy nem megy egyik pillanatról a másikra, komoly erőfeszítésekkel jár, de napról, napra, hétről, hétre egyre könnyebb. S ugye, a beszélgetés elején már elhangzott egy fontos mondat: a szerelem minden akadályt legyőz.
