A népszerű színésznő hosszú éveken át küzdött a problémával.
Forrás: Ripost
Pogány Juditnak nem volt könnyű gyerekkora. Később aztán ez olyan mély sebeket ejtett rajta, hogy éveken át nem tudta feldolgozni.
– Amikor Pestre kerültem, egy vidéki kislány voltam abban a fővárosi iskolában, zúdultak rám a gyerekek. Mélyült a szorongás. Harmadik emeleti lakásban laktunk, és engem mindig izgatott, hogy onnan ki lehetne ugrani. Állandóan az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott. (…) Meg nem tettem, de úgy éreztem, minden elrendeződne. Rettenetes megalázó helyzeteket éltem meg – nyilatkozta egy interjúban a színésznő, akiről kiderült, felnőttként sem tűntek el a baljós gondolatok.
Bár hiába volt álomszerű a házassága Koltai Róberttel és szerelmük gyümölcseként egy kisfiúval ajándékozta meg őket a sors, Judit gondolatai néha egészen durva dolgokon jártak.
– Azt éreztem, hogy megoldás lenne elbúcsúzni, elmenni. Sajnos megvolt a gyerek, ott szuszogott a kiságyban. És én még mindig azon gondolkoztam, hogy melyik az a zsinór, ami a legjobban csúszik. A gyereket vinnem kell magammal.
Úgy nem hagyhatok itt egy gyereket, hogy az anyukája öngyilkos lett. Azon kaptam magam, hogy egy selyemzsinórra gondolok, hogy egy pillanatig se szenvedjen a gyerek. Akasztásra gondoltam
– vallott élete legnehezebb időszakáról a színésznő.
Juditnak végül sikerült rendeznie magában a fájdalmakat és fiának is őszintén beszélt arról, mit élt át.