Az énekesnő harmóniában él saját magával és sikerült kialakítania az egyensúlyt a családi élet és a színpad között. Bayer Friderikának óriási segítséget jelent a férje támogatása.
Az Eurovíziós dalfesztiválon az eddigi legjobb, negyedik helyezést érte el Bayer Friderika a produkciójával. Ezzel egy csapásra megszerettük és megismertük őt. A lányt, ki őszintén kérdezi, hogy „kinek mondjam el vétkeimet?”, és amely dal megváltoztatta a sorsát.
Jenei Szilveszter szerzeményébe az egész világ szeretett bele 1994-ben. A fiatal énekes kora ellenére hitelesen tudta átadni a színpadon a dalt.
1994 nekem hatalmas dobbantó volt, ez a dal, mely a csillagos égig repített. Óriási dolog volt az akkor, hogy én énekelhettem ott el, és akkor – mesélte lapunknak a csodás hangú énekesnő.
Váratlan siker
Annak idején is, mint most, a dalok versenyeztek, különböző nemzetek dalai, melyeket mindenki a saját nyelvén kellet, hogy elénekelje.
– A hihetetlen sokszínűséget képviseltük, bele sem gondoltunk – tette hozzá az énekes. – Akkor ez a dal hozta meg a nem várt sikert, de ez egy teher is lett szinte ugyanabban a pillanatban, hiszen a hirtelen siker utáni folytatásra, senkinek sincs egy megírt receptje, amivel képes lehet jobban boldogulni ebben az élethelyzetben. Ami azonban utána történt, arra senki sem számított.
Ez a siker nálam depresszióhoz vezetett. Falakat építettem magam köré. Nem bírtam el a nyomást. Nem volt sok barátom, akik pedig közel voltak hozzám, nem tudtak segíteni – vallott akkori érzéseiről Borsnak a híresség őszintén. Friderika a verseny után folytatta szólókarrierjét, éveken át énekelte az egykori versenydalát, lemezeket készített, rohanás volt az élete. Volt egy pár szépen futó rádiós slágere, mint az „Elkésett karnevál” – Gerendás Péter dala vagy a „Feltárcsáztad a szívemet”, de aztán kezdett elhatalmasodni rajta az élet egyéb szépségei utáni vágyakozás.
Tíz évi próbálkozásA tökéletes partnerére is rátalált, és szerettek volna családot alapítani.
Tíz évig próbálkozott természetes úton teherbe esni, ám hamarosan belátta, hogy el kell engedni ezt a vágyát.
Továbbra is szerettem volna anyuka lenni. Nem adtam fel soha. Imádkoztam férjemmel együtt, hogy azt a fajta lelki elégedettséget is közösen átéljük, melyet a színpadon már számtalanszor megtapasztaltam. Ekkor történt, hogy eljátszottunk a gondolattal, hogy örökbe fogadunk gyerekeket.
A nagyobbik fiamat, Kikót másfél évesen fogadtuk magunkhoz – kezdte a történetét az énekesnő, aki férjével nagy egyetértésben döntötték el, hogy nagycsaládot alapítanak. Aztán sorban jöttek a többiek, Robi (9), és végül jött Szofi, aki most 5 éves, csodálatos kislány... már megállunk itt azt hiszem – nevetett az énekesnő, mert azt gondolja, most pont elférnek az ötüléses autóban. A férje egyébként félig civil csak, ő írja a szövegeket az énekesnő dalaihoz, így együtt dolgoznak sok-sok éve.
Nálunk mindig nagy buli van! A kicsik nagyon szeretik egymást, sokat játszanak együtt, a nagy fiam már 16 éves, de ő is el szokott babázni velük még, nagyon jó tesók ők hárman.
Nyílt beszéd
– Nem vér szerinti testvérek, de mégis azok lettek. Mindig is nyíltan beszélünk velük arról, hogy ők nem anya-pocakjában voltak – vallotta meg nekünk Friderika, és hozzá fűzte, hogy abszolút támogatni fogják őket abban, hogy felkeressék a biológiai szülőket, ami lelkiekben persze nem lesz egyszerű egyik félnek sem, de hálás a gyerekei vérszerinti életadó anyukáikért.
Az énekesnő nyitott a nagymamaság gondolatára is: benne van a „15 éves” tervében, hogy unokázik majd. Úgy érzi, hogy minden tekintetben harmóniában él saját magával és sikerült kialakítania az egyensúlyt a családi élet és a színpad között, amiben óriási segítség jelent számára a férje támogatása. Tavaly a járvány ellenére a nyár sok szabadtéri fellépést hozott és bár az év végi, budapesti koncertjét szétzilálta az akkor eldurvuló vírushelyzet, készül a tavaszra, amikor már újra lehet színpadon, közönség előtt muzsikálni.