Közel két és fél évtizeddel ezelőtt megérintette a halál szele az énekesnőt. Nem csak az életét és a karrierjét kellett újraépítenie, az orvosoknak a testét is.
Forrás: YouTube
Sem Judyt, sem kis híján tragédiával végződő történetét nem kell senkinek bemutatni: 24 évvel ezelőtt súlyos autóbalesetet szenvedett, mely után gyakorlailag egy évtizeden keresztül tartott a felépülése, arcát pedig a plasztikai sebészeknek kellett újraalkotniuk. A Groovehouse énekesnője most Palik Lászlóék vendége volt a Három igazság című műsorban.
Judy elárulta: bizony volt a karrierjének egy pontja, amikor elindulhatott volna külföldi irányba, hiszen hívták, fel is vették egy zenekarba egy hajóra, ám ő inkább Magyarországot választotta. Hozzáteszi: jól döntött. Azt azonban beismeri: manapság már nem igazodik ki a zenék közt, lánya azonban igen.
– Én nagyon öregesen gondolkozom, nem minden esetben ismerem a trendi zenéket, de a tízéves gyerekem kőkeményen bemutatja, hogy anya, az nem menő, az a menő.
Természetesen a kérdések közül nem maradhatott ki az a bizonyos mindent megváltoztató baleset sem. Palik László arra volt kíváncsi, milyen életet tervezett Judy a történteket megelőzően.
– Ilyet, amilyenben élek, amilyenben vagyok, csak egy picit kitolódott. Akkor ott egy pici pauza volt. Akkor azt gondoltam, hogy egy kicsit megállunk, kitoljuk a dolgokat egy fél évre. Kinek nincs egy kis pihenőideje? Hát ez végül 10 év lett. Én tényleg azt gondoltam, hogy bemegyek egy plasztikai sebészhez, összerakják az arcom, szebb leszek, mint előtte – árulta el az énekesnő.
Judy felidéze azt a bizonyos, mindent megváltoztató napot, 1998. december 14-ét. Ő ekkor 24 éves volt, az együttesük pedig még az áttörés előtt állt. Épp egy rádióinterjúra siettek.
– Azon a napon eleve nagyon rossz volt a hangulatom. Egész nap hánytam – mesélte. Gyakorlatilag pár kilométert tettek meg, amikor belecsapódtak egy előttük haladó teherautóba.
– Azon a napon ott egyszer csak minden megállt. Kinyitottam a szemem, és már csak egy hatalmas fényt láttam és kezeket fölöttem.
Judy azt is elárulta, a kórházban minden egyes nap úgy kelt fel hónapokig, hogy ez nem igaz! Összesen 28 törés volt a testében, hosszú ideig nem tudott járni.
Kinyitottam a szemem, és azt mondtam, ez biztos nem velem történik. Úgy feküdtem, úgy keltem, hogy ez biztosan nem igaz!
Aztán rá kellett, hogy jöjjek, hogy ez igaz, és valahogy össze kell szedjük magunkat. (...) Sokáig nem tudtam járni. Az arcom volt a legkevesebb. Ezért lett annyi plasztikai műtét is, mert az arcommal nem tudtak foglalkozni. Ugye nyilván az életmentő műtétek elsődlegesek voltak.