Elképesztő és bámulatos: Molnár György mindent bevet a gyógyulásáért. Egyrészt pontosan tudja, még hónapokra van szüksége, hogy újra a régi legyen daganatos betegsége után, másrészt viszont szorítja az idő, közeleg az Omega-fesztivál – s azt képtelenség kihagynia. Mekkora akaraterő kell ahhoz, hogy ma már napi két kilométert gyalogoljon ennek érdekében, s hogy újra elővegye hangszerét? Elefánt csak a Borsnak nyilatkozott az állapotáról.
Ugye emlékeznek? Az Omega legendás gitárosa alig egy hónapja még azon kesergett a Borsban, hogy még az is kétséges, kibírná-e a háromórás autóutat Őriszentpéterig, az augusztusi Omega fesztiválra. Nos, Molnár György ma is reálisan beszél egészségi állapotáról, de nagyon biztató hírekkel is szolgál.
Tény: „Elefánt” nagy küzdelmet vívott az elmúlt hónapokban. Három év után kiújult a rákja, március 29-én súlyos műtéten esett át, eltávolították a húgyhólyagján lévő daganatot. Hetekig csak zenésztársaitól lehetett hallani az állapotáról, azonban lapunk munkatársa telefonon érte utol a még mindig lábadozó hírességet. Ő maga mesélte el a Borsnak: bár még mindig nem a régi, de javult az állapota.
Minden nap két kilométert sétálok, hogy rendbe tegyem magam. Az időm egy részében gitározom, hogy az augusztus 13-ai esemény meg tudjon valósulni úgy, ahogy terveztük, és én is jelen lehessek Őriszentpéteren. Jelenleg ez a két legfontosabb teendőm a mindennapjaimban, a fennmaradó időmben igyekszem minél többet pihenni – kezdte lapunknak.
Az Omega zenésze még mindig erőtlen, de mindent elkövet, hogy a közel négy hét múlva meghirdetett háromnapos rendezvényig a jelenleginél jobb állapotba kerüljön.
– Az a probléma, hogy sajnos még nem vagyok teljesen rendben, ehhez minimum egy-két hónapra szükségem van. Ha ezen már túl lennék, akkor sokkal nagyobb lelkesedéssel várnám a koncertet. Most még pici fenntartásaim vannak azt illetően, hogyan fogom viselni a számomra még kissé megerőltető feladatot. Az biztos, hogy én is ott leszek – mondta érdeklődésünkre.
Molnár György úgy fogalmaz, vannak jobb és rosszabb napjai is. Ez a betegség türelemre inti, bár egy olyan zenész számára, aki úgy élte le az életét, hogy járta az országot, ez a legnehezebb feladat.
A regenerálódási és a laborálási időszakban tartok jelenleg, rendszeres vizsgálatokon kell részt vennem, hogy figyeljék az állapotomat, miképpen gyógyulok, és a régi erőmet visszanyerjem. Ebben segít nekem a mozgás, érzem, hogy bár lassan, de napról napra picit jobban vagyok. Minden előrelépés sokat számít nekem – mesélte lapunknak, majd megköszönte az érdeklődésünket.
– Megvagyok, de sajnos mára elfogytak a zenésztársaim, akikkel szorosabb kapcsolatban álltam valaha. Egy-két olyan ismerősöm van, aki időnként érdeklődnek a hogylétem felől – zárta a beszélgetést.