Kórházaknak és nővárszállóknak adományozza a Korda házaspár a nemrég eladott szállodájuk bútorzatát. Még egy hónapig laknak a szállodában kialakított otthonukban, aztán elköltöznek egy kényelmes lakásba.
Az épületet egyébként az új tulajdonos már felállványozta. A művészházaspár ezt azért engedte meg neki a birtokba adás előtt, mert a vállalkozó luxuslakásokat fog kialakítani, és szerette volna a hirdetésüket minél előbb megkezdeni.
Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a legendás szálláshely 25 szobával rendelkezett, könnyen rájöhetünk, hogy több milliós értékről van szó. A szekrényeket, ágyakat, hűtőszekrényeket, tükröket és televíziókat mégsem értékesítik, hanem olyan szervezeteknek adják ajándékba, amelyek szerintük sok jót tesznek a társadalomért.
– A lelkünknek is jólesik, hogy segíthetünk. Mi már annyi jót kaptunk az emberektől, hogy úgy éreztük, kötelességünk azokat viszonozni szeretetből. A szállodánkat három évvel ezelőtt újítottuk fel, akkor a bútorok nagy részét is lecseréltük. Nem számítottunk azonban a pandémiára, ami megváltoztatta a világot és a mi életünket is. A hotelről le kellett mondanunk, de már csak előre nézünk az életben – mondta Korda György a Borsnak, majd körbevezetett bennünket egykori birodalmában. Az egyik szobában egy igazi kincset is megmutatott.
– Ezt az antik szekrényt még az édesanyámtól kaptam ajándékba az első lakásomba.
Sokáig mamahotelben éltem, de meguntam, hogy nem vihetek fel lányokat, és a Gellért-hegyre kell mennem velük, ezért önállósodni akartam
– árulta el az énekes.
– Minket a feleségemmel, Klárikával a tenyerén hordoz a jó isten. 83 éves koromban is megélhetem, hogy a koncerteken a tizenévesek is a nevemet skandálják. A múlt héten hat fellépésünk volt, a legkisebb létszámú közönség is 8000 főből állt – mesélte nem titkolt büszkeséggel az előadóművész.
A tekintélyes értékű adomány indokolta a felvetést, hogy vajon Korda György milyen segítséget kapott az életében.
– Soha semmilyen anyagi támogatásra vagy vissza nem fizetendő kölcsönt nem kaptam, de emberi segítséget annál többet! Amikor kétéves katonaság után 1965-ben leszereltem, otthon ültem, és azon gondolkodtam, mihez kezdjek.
Este 9 órakor a Béke Hotel igazgatója felhívott telefonon, hogy „Halló, Gyurikám, el fogsz késni a műsorból”.
Ezek olyan emberi szavak voltak, hogy elkezdtem sírni. Még 20 évig énekeltem a hotelben, és soha nem kérdeztem meg előre, hogy mennyit fogok kapni egy fellépésért.
A kérdésen, hogy vajon mit tudnak majd róla az emberek 500 év múlva, röviden elgondolkodott.
– Mindenki számára érdekes, hogy marad-e valami utána, hogy elment. Mi szeretnénk a feleségemmel sok nyomot hagyni. Legyen ez az emberségünk, a dalaink, az éneklésünk, vagy akár a Szikla utcában álló Korda-villa, ami ugyebár hamarosan már nem az lesz, mégis örülnék, ha egy kicsit mégis az maradna.
Az is jólesne, ha az utcánkat egykor rólam neveznék el
– mosolygott az énekes.
Korda tisztában van vele, hogy a hanghordozók létezése mekkora segítséget jelentenek neki a fennmaradásban. Tinódi Lantos Sebestyén létezéséről ugyan tudunk, de semmiféle tapasztalattal nem rendelkezünk arról, hogy milyen élmény volt hallgatni a játékát.
– Büszke vagyok rá, hogy az én koromban még szépen szól a hangom. Már persze nem ugyanúgy, mint 60 évvel ezelőtt, de olyan futballista sem született még, aki 83 évesen is úgy fut, mint 25 évesen.
Az énekest mindenki békés embernek ismeri. Állítása szerint nem is képes a valódi agresszióra, maximum a haragra.
– Soha eszembe sem jutott olyan, hogy megütnék valakit. Sem nővel, sem férfivel kapcsolatban. A kompromisszum híve vagyok. Az a véleményem, hogy egy beszélgetéssel mindent el lehet intézni – fejtette ki Korda György, aki még akkor sem változtatott az álláspontján, amikor nekiszegeztük a kérdést: mit tenne, ha valaki Klárikával tiszteletlenül beszélne.
– Ilyen soha nem fordult velő, de a feleségem okot sem adott rá. Az internetes kommentelők ugyan írnak néha sértő dolgokat, de velük nem foglalkozunk. Az internet megadja azt a helytelen szabadságot, hogy az emberek név és arc nélkül jelenjenek meg.