„Szomorú, hogy a temető után kell egy születésnapra elmenni” - ma ünnepli 9. születésnapját Berki Nati
Berki Krisztián szülei a nagy roham előtt már szombaton kilátogattak a fiuk sírjához. Bár a páros már harminc éve elvált egymástól, mindvégig jóban maradtak a gyász pedig egy mindennél erősebb, elszakíthatatlan köteléket font köréjük.
Esetlenül áll a sportos megjelenésű, ősz hajú férfi a sír mellett, nem tudja, hogy mit kell egy ilyen helyzetben tenni. A messziről hozott virágokat egy kisírt szemű asszony szedegeti elő a táskából. Nagyon határozott, ő irányítja a történéseket. Gyomlál és pakol rendületlenül. Nem szólnak egy szót sem, nem jönnek a szavak, csak kézzel mutogatnak egymásnak, hogy melyiket hova kellene elhelyezni úgy, hogy jól mutasson.
Ők Berki Krisztián szülei, Judit és Ferenc, akik sokat autóztak azért, hogy most itt legyenek. A fiuk sírjához jöttek, a fél éve elvesztett életük értelme nyughelyéhez, hogy leróják a kegyeletüket.
– fiamat
– mondja elcsukló hangon Krisztián anyukája.
– Most még viszonylagos nyugalom van a temetőben, ezért jöttünk ilyen korán – magyarázza, mintha bárkinek elszámolással tartozna azért, hogy miért nem a halottak napján látogatott el a Farkasréti temetőbe.
Berki Krisztián sírja szép és gondozott. Látszik rajta, hogy foglalkoznak vele, friss virágok díszelegnek rajta, és még a májusban ráhelyezett búcsú szalagok is ott lengenek a fejfán.
– Azért egy héttel ezelőtt még nem volt ilyen szép, sok volt a gyom de rendbe raktam. Feljöttem egyedül és megcsináltam – veszi át a szót a férfi. Ahogy beszél, ahogy gesztikulál, hirtelen nagyon ismerősnek tűnik, aztán belenéztünk a világítóan kék szemébe, és rádöbbenünk: mintha Berki Krisztián arcát látnánk magunk előtt. A híres celeb édesapja eddig kerülte a kamerákat, nem akart szerepelni sehol, azt mondja elég neki a maga baja. A szívét felemészti a gyász, nincs energiája a munkáján kívül másra.
Az a legnagyobb baj, hogy nem egy apának kellene eltemetnie a fiát, hanem fordítva
– mondja a sírástól elcsukló hangon.
– Volt egy fiam, akit imádtam, attól függetlenül is, hogy 18 éves korában elkerült tőlünk (sportoló lett és járta az országot) és keveset találkoztunk. A fiam csodálatos ember volt, aki nem ismerte, az ne mondjon róla véleményt! Van két unoka, és most már azoknak élünk. Évente, mint most is jövünk szülinapozni, hiszen a nagyobbik lánykának, Natkónak ma van a születésnapja. Innen most oda megyünk azt ünnepeljük meg. Sajnos elég szomorú, hogy a temető után kell egy születésnapra elmenni.
Berki Ferenc azt mondja, ők ketten nagyon különböztek Krisztiánnal.
– A fiam imádta a társasági életet, a csillogást a kamerákat, én buszsofőr vagyok, egyszerű ember és irtózom a szerepléstől. Én magamban szeretek lenni. A fájdalmamat is magamban élem meg. Sokan nem tudják, hogy amikor meghallgatok egy zeneszámot, vagy megnézem a fiam temetéséről készült videót, napokon át csak sírok, sírok… Ez a fájdalom sosem múlik el. Legfőként azért nem, mert nekem meghalt az édesanyám és a fiam is, és minden élő vér szerinti rokonom. Nekem senkim sem maradt.
Krisztián szüleivel készült videónkat itt tekinthetik meg:
