Gönczi Gábor szabadidejében a hétköznapi apuka szerepben élvezi az élet minden percét, esténkként pedig felkészülten áll a TV2 Tények kamerái elé. Élete feleségével és két gyermekével teljesedett ki, de a Borsnak elárulta, nincs kizárva, hogy tovább bővül a családjuk. Egyelőre azonban szeretne a magánéletében és a munkában is száz százalékosan helyt állni, pláne, hogy nemrég komoly megbízást kapott...
– Köszönöm, fél évvel ezelőtt kineveztek a Tények Plusz című magazinműsor főszerkesztőjévé. Amióta ezt elvállaltam, a feje tetejére állt az életem. Bár addig sem volt túl sok szabadidőm, jelenleg az egész napomat lefedi a munka. Megtisztelő felkérés volt számomra, és örömmel vállaltam. Egyetlen dilemmám volt, pontosan tudtam, mekkora elfoglaltsággal jár majd. De büszke vagyok az elért eredményekre, és a fantasztikus csapatomra, hiszen az ország legnézettebb magazinműsora lettünk.
– Imádom a szakmám, a legfontosabb pedig a családom. Meg kellett találnom az egyensúlyt, hogyan tudom ezt a nagy tortát úgy fölvágni, hogy a családom egy markáns szeletet kapjon. Úgy érzem, sikerült. Korábban a délelőttjeim voltak szabadok, most már ennek is egy része munkával telik, de a fennmaradó részt a családommal töltöm. Ragaszkodom hozzá, hogy Áront én vigyem az óvodába, így reggelente tudunk egy kis fiús bandázásra is sort keríteni. Amióta Gréti megszületett, nagyon korán ébredünk, így reggel van 1-2 közös óránk. Vannak napszakok, amit szintén ki tudunk használni, sőt, ha a kislányunk alszik, van lehetőségünk Ildivel kettesben lenni, ilyenkor beszélgetünk, kávézgatunk, vagy épp sétálunk. Munka után még hazaérek az altatásra, Áronnak mesét mondok, ezek fontos pillanatok az életünkben.
– A hétvégére új szabályokat állítottunk fel: nem lehet végigzenélni az összes hétvégét a zenekarommal. Vannak időszakok, amikor jobban, van, amikor kevesebb fellépést engedek be az életünkbe. Hagyunk szüneteket, pihenő időszakokat. Szabályok nélkül nem megy, régen mindegy volt, de kétszáz koncert mellett nem ismernének meg a gyerekeim és a feleségem sem. (nevet) Megtanultam nemet mondani bizonyos lehetőségekre, nem lehet mindent elvállalni, és mindenhol ott lenni. Büszke vagyok erre a produkcióra is, sikerünket a sok-sok felkérés igazolja.
– Miután Gréti megszületett, Ildi minden percét a kislányunk foglalta le, és ez még tizenöt hónap után sincs másképp. Áronnal ez idő alatt még közelebb kerültünk egymáshoz, hiszen a vele kapcsolatos teendők főleg rám hárultak. Együtt fürdünk, én fektetem le, együtt alszunk el és együtt ébredünk. A mi „szerelmünket” a kisfiammal a Covid alapozta meg, két évig szinte folyamatosan otthon voltam, pont a legfontosabb időszakában. Bensőséges lett a kapcsolatunk, ami az egész életünkre hatással lesz. Persze meg kellett szoknia, hogy a szülei figyelme két irányba oszlik, de most már ő is nagyon szereti a kishúgát.
Szeretnék Grétivel is sok időt tölteni, és nagyon igyekszem, mert arra vágyom, hogy vele is ugyanolyan jó kapcsolatom legyen, mint a bátyjával, persze mindezt már egy nehezített terepen kell megvalósítanom.
– Nekünk így kerek az életünk: Áron, Gréti, Ildi, én és Málna, a kiskutyánk. Ha együtt indulunk el a faluban sétálni, az a mi Gönczi-karavánunk. Amikor Áron megszületett, azt az állapotot éreztem teljesnek. Ahogy teltek az évek, egyszer egymásra néztünk Ildivel, jó lenne, ha még többen lennénk, hála a Jóistennek rögtön jött Gréti. Most pedig így érezzük kereknek az életünket.
De mivel imádjuk egymást a feleségemmel, azt is el tudom képzelni, hogy két hét múlva ugyanúgy nézünk egymásra, hogy "van még hely az asztalunknál". Semmi sincs kizárva, de semmit nem is akarunk siettetni.
Nem vagyunk öregek, Ildi pláne nem (nevet), így elképzelhető a harmadik baba is, hiszen mindketten imádjuk a nagy családot.
– Nem! Még annál is sokkal csodálatosabb, mint ahogy ábrándoztam róla. Tudtam, hogy fantasztikus lesz, mert ez az élet legnagyobb csodája. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek benne nehézségek, mert vannak! Gréti kétóránként felébred tizenöt hónapja, nem tudom, mikor aludtam át utoljára az éjszakát, mikor voltunk úgy igazán kettesben, a gyerekek nélkül Ildivel. Az a csoda, amit kapunk a gyerekektől, persze mindenért kárpótol.
Fantasztikus dolog apukának lenni, nagyon boldog vagyok. Készültem erre a szerepre, vágytam rá. Persze most mindez olyan mézes-mázasnak tűnik, azért mi is megvívjuk a hétköznapi csatáinkat.