Tóth Gabi: Engem is bántottak, ne hagyjátok magatokat!
Rendhagyó osztályfőnöki órát tartott Tóth Gabi és Pápai Joci Kartalon. Az énekesek saját történetüket osztották meg a mintegy 400 diákkal. Céljuk, hogy megmutassák, kitartó munkával le lehet győzni az akadályokat, és bárki elérheti az álmait. Az országban több helyszínre is ellátogatnak még.
Engem is bántottak az iskolában, húztuk egymást gyerekek. Azt mondták, ne énekeljek
- ezt mondta Kartalon Tóth Gabi, ahol több száz gyerek várta őt és régi jó barátját, Pápai Jocit. A TV2 sztárjai rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak iskolásoknak, amelyre a Bors is elkísérte őket. Az énekesnő elmondta, azt szeretnék tudatosítani a gyerekekben, hogy ha nekik sikerült megvalósítani az álmaikat, ez bárkinek sikerülhet. Nekik sem volt hátszelük, mind a ketten egy kis településről érkeztek Budapestre, ám a kitartásuknak és a tehetségüknek köszönhetően komoly sikereket értek el. A rendhagyó osztályfőnöki órán Gabi és Joci a 20 éve tartó barátságukról is őszintén meséltek az iskolásoknak. Csak úgy záporoztak a kérdések hozzájuk.
– Már nagyon régóta gondolkodtunk Jocival, hogy elindulnánk egy rendkívüli osztályfőnöki óra körútra, mert mindkettőnk mögött elég tartalmas út van. Elég sok állomással, mérföldkövekkel, zökkenőkkel, mélypontokkal, egészen nagy magaslatokig. Mindketten nagyon szerény körülmények közül jövünk, éppen ezzel a példával járva szeretnénk erőt adni a gyerekeknek, hogy higgyenek abban: bárhonnan is jönnek, csakis rajtuk múlik mire viszik az életben.
A Sztárban sztár leszek! mesterei az otthonról kapott értékeket viszik magukkal, amerre csak járnak. Gabi visszatért a népzene világába, Joci pedig viszi tovább az autentikus cigány zenét és hagyományokat a dalaiban is. Joci lapunknak arról beszélt: a hite segítette az útján.
Minden embert a jóisten úgy teremtett meg, hogy valamiben nagyon-nagyon különleges, és ezt kell megtalálni, erősíteni. Ha valaki azt tudja csinálni, amit szeret, ami nálam a zene, azt gondolom annál nagyobb boldogság nincs.
Joci a diákok kérdésére nem titkolta: gyerekként a csibészségekben mindig benne volt, de a tanárai ennek ellenére támogatták. Nem adta fel az álmait, a várta várt siker 35 éves korában érkezett meg.
Bármilyen kudarcom volt, azt én dalokban fogalmaztam meg, és ez egy olyan gépezetté vált, hogy ha fájt valami, akkor azt a gitáromon keresztül és a szövegeimen keresztül gyógyította az én szívemet.
A gyerekek ezúttal nem várták az óra végét, kézről-kézre járt a mikrofon. Jobbnál jobb kérdéseket tettek fel a zenészeknek. Egy autista kisfiú például megkérdezte Gabit, hogy tekint az autistákra. Az énekesnő elmesélte, hogy az egyik unokatestvére autista, és nem másnak, hanem rendkívül különlegesnek tartja őket, akik elképesztőek jók valamiben, nagyon szereti ezeket a különleges embereket. Az biztos, hogy erre a rendhagyó iskolai programra mindig emlékezni fognak Kartalon.
Gabi édesanyaként különösen odafigyel a gyerekek lelki világára. Kiskorában természetesnek vette, hogy tud énekelni, mivel náluk mindenkinek jó zenei érzéke volt, nem gondolta, hogy ez egy különleges képesség. Mint mondta, furcsa volt, amikor bekerült az iskolába, és nem azt kapta, amit otthon, ahol mindig csak dicsérték.
– Mindenki különleges. Viszont aki meri használni a képességeit, azokat sokszor bántják, mert félnek tőle. Azzal, hogy ezt elmondtam, ezzel is azt akartam üzenni a gyerekeknek, hogy ne engedjék, hogy elnyomják őket.
