„Semmi pénzért nem tudnám lelőni ezeket az állatokat” – hangsúlyozta a Borsnak a Kossuth-díjas színművész.
Hatalmas felháborodást keltett a Borsodban lelőtt farkas ügye, így a Bors munkatársai megkeresték a tisztelettel övezett 85 éves Koncz Gábor színművészt, aki szívesen nyilatkozott az eset kapcsán.
A Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész azonnal egy történettel szemléltette gondolatait az esetről…
– Van egy vállalkozó barátom, aki Afrikába járt vadászni igazi nagy vadakat. Sokszor voltam nála és a nappalijában igazi relikviák voltak kiállítva. Olyan vadászati ereklyékről beszélek, mint például az elefánt agyar. Egyszer megtanítottam neki, hogy először az agya járjon, mint sem a szája. Hallgatott is rám és tiszteltük egymást, ezért ő többször is magával hívott, hogy menjek vele vadászni a nagy szavannákra. Én minden egyes esetben azt válaszoltam neki, hogy nincs az a pénz, amiért én ezeket az állatokat le tudnám vadászni.
Azt gondolom, nem mindegy, hogy mire lő az ember, én ezeket a csodás vadakat túlságosan is tisztelem ahhoz, hogy elvegyem az életüket
– mesélte Koncz Gábor.
Megkérdeztük Koncz Gábort arról is, hogy hogyan érzi magát legutóbbi beszélgetésünk óta, ahol megemlítette: „Várom a tavaszt, a vadászatot, egy jobb világot.”
– Köszönöm a kérdésed, de minden évben egyre rosszabbul vagyok…ez mindenkinél ilyen, de alig várom, hogy május elseje legyen. Aznap lesz vége a vadászati tilalomnak, kiengedik a vadakat és én is végre megszabadulhatok kicsit a beton labirintustól és újra tölthetek több időt a természetben – mesélte reménytelien a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki köztudottan nagy tapasztalattal rendelkezik a vadászatban, és meg van arról is győződve, hogy senki nem beszélne a farkasról, ha nem nálunk lövik le.
– Mint ahogy említettem az ember állapotát, az emberiség állapota is ugyanilyen, egy katasztrófának mondanám.
Nem értem, hogy lehet az ember ilyen buta. Minden nap felmerül bennem a kérdés: Miért nincs béke?
– hangsúlyozta a színművész.