MC Hawer: Engem is olyan senkiházinak tartottak, mint az alkoholista apámat
MC Hawer élete nyitott könyv mindenki számára. Mégis vannak hiányzó lapok... Ilyen például a gyermekkora. Szülei, édesapja alkoholizmusa miatt váltak el, őt pedig négy évig keresztanyja nevelt, akinek bizony gyakran járt el a keze.
A mulatós rapper mindig őszintén beszélt mindennapjairól, nem titkolta el sem boldogságát, sem azt, ha éppen nem úgy alakultak a dolgai, mint ahogy azt szerette volna. Az utóbbi időben különösen sokat lehetett olvasni egykori alkoholizmusáról. Főleg, miután a TikTok-oldalán elindított egy videósorozatot, amelyben a borzalmas időkről és számos sikertelen próbálkozásáról beszélt. Lapunknak elárulta, mindezt azért tette, mert abban bízik, hogy szavai sokaknak lehet egy apró reménysugár, nem csak ahhoz, hogy beismerjék alkoholproblémájukat, hanem ahhoz is, rájöjjenek, van kiút szenvedélybetegségükből. Hawer most hányatott gyermekkoráról, alkoholista édesapjáról mesélt a Borsnak, kiderült, lehet összefüggés apja és a későbbi függősége között.
Ötéves koromban váltak el a szüleim. Bár még pici voltam, de emlékszem azokra az évekre, amikor apám hulla részegen késsel támadt anyámra, és én álltam közéjük.
Aztán anyám vett egy nagy levegőt, végül beadta a válási papírokat. A faterom viszont csak akkor volt hajlandó elmenni, ha engem is magával vihet. Ennek ellenére a keresztszüleimhez kerültem, akik négy éven át neveltek. Nem volt könnyű ott sem nekem, mert a keresztanyám állandóan agyba-főbe vert minden alkalommal, amikor ötös helyett négyest vittem haza. Örökkévalóságnak tűnt a náluk töltött idő, így rendkívül boldog voltam, amikor visszakerültem édesanyámhoz. Arról korábban már meséltem, hogy minket egyedül nevelt föl a húgommal. Rengeteg traumatikus dolgon mentem keresztül – mesélte lapunknak.
Bizonyítani akart családjának
Édesanyját 2012-ben, 78 évesen veszítette el, édesapja 1993-ban, Hawer lányának születésekor, mindössze 56 évesen hunyt el, sosem akarta azt, hogy hozzá hasonlítsák.
Nem csak a zenei iránt szeretetből kezdtem el rappelni, hanem fontos volt számomra, hogy a családom büszke lehessen rám, mert előtte engem is olyan senkiházinak tartottak, mint az alkoholista apámat, aki nem tudta, de nem is akarta letenni a piát.
Sosem dicséretre vágytam tőlük. Miután sikeres lettem, csak azt vártam, hogy ne ítéljenek meg tévesen – fűzte hozzá.
Ma is van benne egy halovány sóvárgás az ital után
Apja végig itta az életét, épp ezért gondolta úgy fiatalon, hogy ő sosem fog ugyanarra a sorsa jutni, mint az övé volt. Mégis másképp alakult.
Mindezek ellenére huszonöt éves koromban elkezdtem kortyolgatni, majd fokozatosan váltam függővé. Lehet benne genetika.
Mivel addiktív a szervezetem, állandóan pezsgek, mindig kell, hogy történjem velem valami, máskülönben nem érzem jól magam, valószínűleg ezt akartam tompítani anno az itallal – mesélte Hawer, aki a történtek ellenére sem gyűlölte sosem az édesapját.
– A szülei iránt sosem érez az ember utálatot, én inkább szántam és megvetettem őt. Végig néztem az ő és Flipper Öcsi életét, ezekből láttam meg, hogy az alkoholizálás sehova sem vezet. Érdekes, mert még közel tíz év után is van bennem valamiféle halvány sóvárgás, hogy valamilyen szertől euforikust érzéshez jussak. Akár mennyi minden történik velem, mégis kevés nekem, lehetne több – mondta mosolyogva.
Nem teszi ki magát semmilyen kísértésnek
Géza azt sem titkolja, nosztalgiából és kíváncsiságból egyszer újra „felemelte” a poharat, de erősebb volt a bűntudata, mintsem hogy sutyiban újra igyon, pláne, amióta sokan példaképként tekintenek rá.
Egyszer előfordult, hogy kitöltöttem magamnak egy pohár bort, 2-3 kortyot ittam belőle, aztán a maradékot kiöntöttem a csapba. Akkor azt mondtam magamnak, nem kockáztathatom meg, hogy visszaessek oda, ahonnan nagy küzdelem árán kikerültem.
Ráadásul nem is esett jól. Úgy érzem, ennyi idő elteltével simán, minden következmény nélkül meg tudnék inni egy-két pohár italt, de nem teszem, mert nem akarom kitenni magam semmilyen kísértésnek – mondta érdeklődésünkre.
