Mint a gyerekek, minden apróságnak örül a cigányzene királynője, Bangó Margit, akit szűk családi körben vagy negyven(!) közvetlen rokon köszöntött föl a születésnapján. A Kossuth-díjas énekesnő kétszer győzte le a rákot, talán ezért is teszi annyira boldoggá a családja közelsége.
Egy Kossuth-díjas pont úgy ünnepli a születésnapját, mint az átlagember, már, ha átlagosnak mondható, hogy a szűk családi körhöz negyven ember tartozik. A Bangó családban márpedig ez így van. Április negyedikén ünnepelte a 73. életévét az ország egyik legelismertebb és legmegbecsültebb előadóművésze, Bangó Margit, Kossuth-díjas művész. A jeles napra már hetek óta készül a família apraja-nagyja, ki az italokat intézi, ki a hidegtálakat, a másik a terítékért felel, a harmadik pedig arra figyel, hogy ezt a seregnyi embert úgy mozgassa, hogy senki se legyen a másik lába alatt.
Bangó Margitot rajongásig szeretik a gyermekei, az unokái, a szomszédok, a zenésztársak, de még a kisboltos is a piacon, akinél rendre megjelenik, hogy a főzéshez beszerezze az alapanyagokat. Akit pedig ennyien szeretnek, az biztos lehet benne, hogy nem feledkeznek meg róla a születésnapján sem, legyen az a huszonhatodik vagy éppen a hetvenharmadik.
Az énekesnő élete az utóbbi években lett ennyire kiegyensúlyozott. A sorsát a szakmai sikerek és a magánéleti komoly válságok csokra színesítette, megspékelve folyamatos egészségügyi problémákkal, melyeket minden esetben méltósággal, kitartással és reményekkel tele gyűrte le.
– Hála Istennek nagyon jól érzem magam, mintha semmi sem történt volna. Háromhavonta járok kontrollra, pont nemrég voltam, és teljesen jók lettek az eredményeim. Nem újult ki a daganat a szervezetemben.
Most már ki merem jelenteni, hogy túl vagyok a nehezén, de öt évnek kell tünetmentesen eltelnie ahhoz, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak
– nyilatkozta idén januárban Bangó Margit azok után, hogy 2020-ban másodszor is kiújult a rákbetegsége. Margitot háromszor is meg kellett emiatt műteni, de a jókedve egy percre sem hagyta el, hitt abban, hogy van még dolga ezen a világon. És milyen igaza volt! A családja nem tud elég hálás lenni azért, hogy van nekik.
– Hetek óta készülünk, azt sem tudjuk, hogy hova kapjunk, annyi mindent terveztük a szeretett édesanyám születésnapjára – mondta a Bors megkeresésére, Bangó Marika, az énekesnő lánya. – A nagy napra szerencsére minden összeállni látszik – darálta az információkat pár órával a születésnapi buli előtt Marika. – Ricsike fiamék már elindultak Tatára, onnan hozzák a süteményeket és a hidegtálakat. Jóbarátunk, Pinczés Imre cukrászmester készít mindent. Úgy megbízunk benne, hogy nem is tudjuk, hogy milyen tortája lesz édesanyámnak. Majd Imre intézi. Tudja, hogy a mama cukros, így biztosan valami diétás sütivel készül, bár anyu kedvence az oroszkrém torta... azt sajnos nem ehet – tette hozzá Margit lánya Marika, akivel kilenc év után békült ki Margit. A két nő között feszülő ellentétnek már híre-hamva sincs, aminek mindketten nagyon örülnek.
Bangó Margit születésnapja nevezhető házibulinak is, bár annyian lesznek, hogy egy kisebb művelődési házat is simán megtöltene a család. A cikkünk születésének perceiben már terítik az asztalokat, és hamarosan megölelhetik egymást a rokonok.
– Édesanyám olyan lett az utóbbi időben, mint egy kisgyerek. Minden apróságnak annyira örül, hogy az ember szíve megszakad bele! – mondta a Borsnak elérzékenyülve Bangó Marika, majd így folytatta: – Neki nem kell drága ajándék, nem kell arany meg luxusutazás, csak a szerettei közelsége. Hálásak vagyunk a szerencséért, hogy ezt megadhatjuk neki, hogy körbe ülhetjük a foteljét és hallgathatjuk a történeteit. Ez az igazi boldogság! – tette hozzá az énekesnő lánya.
A jeles napon természetesen felkerestük a Kossuth-díjas művészt is, aki hosszas csengetés után vette fel a telefont. A hangja csilingelt, a háttérben zene szólt: – Nem érek rá kedveseim, ma van a születésnapom! – szólt vidáman a készülékbe, majd amikor meghallotta, hogy felköszönteni akarjuk, a hála hangján annyit mondott:
Számomra mindennél többet jelent a családom közelsége, a zenésztársaim tisztelete és a közönségem kitartó szeretete! Szerencsés ember vagyok, köszönöm, hogy gondoltak rám!