Megfagyott a levegő a stúdióban, Détár Enikő elsírta magát a kamerák előtt
A színésznőt láthatóan megviselte, hogy kamerák előtt mesélt gyermekkoráról. Enikő több ponton is elsírta magát.
Détár Enikőt váratlanul érte az egyszerűnek tűnő kérdés: Hogyan kezdődött életed története? A színésznő bár belekezdett a válaszba, Palik László és műsorvezető társai hamar megértették, hogy itt bizony olyan csontvázak hullanak ki a szekrényből, melyeket talán jobb nem bolygatni. Enikőnek ugyanis nem volt könnyű gyermekkora és a családi legendárium is telis-tele van tragédiákkal, melyeket nem igazán beszélhetett ki szeretteivel.
Már a születése is csodaszámba ment
- Nekem megszületni volt nehéz, hiszen anyukámnak azt mondták, hogy nem lehet gyereke.
Három babát veszítette el előttem.
Olyan hálás vagyok anyának, hogy ezt ő nem adta fel…! Amikor megszülettem, az kisebb fajta csodaszámba ment – kezdte a Palikék világa By Manna című internetes műsorban Détár Enikő, aki a beszélgetés során többször is elsírta magát, mert még ma is nehezen kezeli mindazt, amin neki és a családjának át kellett mennie a születése utáni néhány évben.
"Nyilván tudtok a sorok között olvasni..."
- Anyukám egy nemesi származású nő volt, apukám pedig árva gyermek. Apának ötéves korában meghalt az anyukája, amikor az ötödik gyermeke született volna. A családi legendárium szerint vérmérgezésben, hogy ne szülessen meg az ötödik baba. Nyilván tudtok a sorok között olvasni… - mesélte a színésznő, aki feltehetően arra utalt, hogy apai nagy majája egy nem orvos által végzett művi vetélés következtében hunyt el.
"Mindig hideg volt..."
- Három fiú gyermeke volt és egy kislány. A család úgy döntött, hogy édesapámat és a kishúgát passzolják le. Apukámat az a rendszer kiemelte, úgynevezett káder gyerek lett. Ennek ára volt… Apa az agráregyetemen végzett. Jóindulatú pasi volt és ezzel vissza is éltek.
Elvitt egy balhét és bebörtönözték.
Amikor az előzetesből kijött, megfogant a húgom, aki úgy született, hogy apa börtönben volt- idézte fel múltba vesző emlékeit Détár Enikő, aki akkor két éven át mélyszegénységben élt édesanyjával és húgával. - Arra emlékszem, hogy mindig hideg volt és csak, egy szobát használtunk. Én az anyával aludtam és volt ott egy kisbaba… Az én húgom. Erről nem szoktam beszélni, mert ez a temetetlen múlt és nem is akarok mélyebbre menni. Ezek nálunk sosem voltak témák. Amikor feltettem volna a kérdéseimet apának, ő már nem élt...- mondta könnyeit nyelve Enikő.
