Cserháti Zsuzsa unokái sosem lesznek zenészek
Ma lenne 75 éves minden idők legkülönlegesebb hangú magyar énekesnője. Fia, Krisztián emlékezett meg édesanyjáról a Borsnak.
Ma, június 22-én lenne 75 éves az ország egyik legkülönlegesebb hangú énekesnője, Cserháti Zsuzsa. A születésnapja alkalmából kérdeztük a fiát, Krisztiánt, hogy milyen családi hagyományokkal emlékeznek meg az aranytorkú sztárról, illetve azt, hogy van-e családban valaki, aki továbbviszi a művészvonalat? A válasz elgondolkodtató.
Büszkék a nagymamára
Cserháti Zsuzsának egy gyermeke született, Szirtes Krisztián, aki már a megszületése pillanatában az énekesnő legfontosabb múzsája lett. A kettejük különlegesen szoros kapcsolatának köszönhető a hazai zenetörténet egyik legcsodálatosabb dala, az Édes kisfiam című szerzemény.
Krisztiánnak két gyermeke született, egy fia és egy lánya, és bár a gyerekeknek nem adatott meg, hogy személyesen találkozhassanak a híres nagymamájukkal, nem jelenti azt, hogy ne gondolnának rá majd minden nap. Az édesapjuknak köszönhetően ugyanis ismeretlenül is megszerették, mert nagyon sok kedves történetet hallottak, illetve számtalan fényképet és videófelvételt láttak róla.
A gyerekeim nagyon büszkék a nagymamájukra, tudják hogy csodálatos ember volt, aki nagyon tudott szeretni, és azzal is tisztában vannak, hogy fantasztikusan tehetséges volt. Mindennél fontosabb volt nekem, hogy tudják, ki volt az édesanyám.
– mondta a Bors megkeresésére Szirtes Krisztián. – A gyerekek szeretik és sokat hallgatják a dalait – tette hozzá.
Nem lesz több zenész a családban
Egy olyan családban, ahol egy különleges tehetségű művész alkot, általában több tehetséges leszármazott is előfordul. Ezen a gondolatmeneten elindulva kérdeztük Cserháti fiát arról, hogy az unokák örökölték-e a nagymama zeneiségét?
– Nem gondolom, hogy bármelyik gyermekem ezt a pályát választaná. Pedig az alapokkal tisztában vannak. A fiam és a lányom, akik 15 és 13 évesek, zenei képzésben részesültek, a fiam trombitán játszik, a lányom zongorán. Mindkettőjüknek meg van a szolfézs alapvizsgájuk, ami egyébként egy nagyon nehéz dolog, vagyis ha zenei pályára akarnának lépni, lenne ott keresnivalójuk, de úgy érzem egyikük sem vágyik erre. De hát ennyi idősen még senki sem tudja, hogy mi akar lenni. A feltételezhetően örökölt tehetségük még bármerre röpítheti őket.
Az édesanyám sem énekesnek készült. Kivételes tehetségű balerina volt és tornász, ha nem történik vele egy komoly baleset, sosem derül ki, hogy az éneklésben is páratlan talentuma van.
Az énekesnő fiától természetesen azt is megkérdeztük, hogy az énekesnő június 22-i születésnapján hogy emlékezik meg a család?
Minden alkalommal máshogy. Nincs kialkudott rituálénk. Vagy meggyújtunk egy gyertyát, vagy elmegyünk egy vendéglőbe, vagy csak beszélgetünk róla. Egyébként, minden nap emlékezünk rá, nem kell ahhoz születésnapnak lenni. Édesanyám mindig itt lesz velünk.
