Kóbor Léna: A papa is jelen van velem a színpadon!
A 16 éves tinilány maga mellett érzi édesapja támogató jelenlétét a színpadon, aki ha kell, megfogja a kezét.
A hétvégén megtartották a Gyöngyhajú lány balladája című darab első sajtónyilvános előadást, amin egyetlen orgánumként a Bors vehetett részt. Az előadás telt házzal ment, a nézők soraiban Kóbor János özvegyével, Kóbor-Deme Zsókával is találkozhatott a tekintetünk. Találkozott is, mi több, Zsóka és Léna exkluzív interjút adtak lapunknak a jeles eseményen.
Hamarabb kellett felnőnie Kóbor Lénának
A második olyan előadáson járunk, melyen Léna játssza a főszerepet, Krisztát. Zsóka, milyen érzések kavarognak benned?
Kóbor-Deme Zsóka: Az az igazság, hogy kimondhatatlanul büszke vagyok, nem is lehetnék büszkébb Lénára!!
Jól láttuk, a felnőtté válása gyakorlatilag itt történt a szemünk előtt, a színpadon?
Zsóka: Az elmúlt időszak szomorú eseményei miatt sajnos nem most, hanem akkor, amikor Mecky elment. Egyébként is sokat volt mindig felnőttek között, és most pedig szinte felnőtt nőként állja meg a helyét a színpadon! Végtelenül örülök, hogy így megsegít bennünket a Jóisten. Tudom, mindig csak jókat mondok a lányomról, biztosan unalmas már [nevet], de valahogy
Léna a színpadra született, és a színpad is imádja őt!
Most lehetősége van ezt látni mindenkinek, hiszen Léna főszerepet játszol a darabban, de mennyire változott meg ettől az életed?
Kóbor Léna: Nagyon! De nem bánjuk, minden pillanatát élvezzük. Azt nem mondom, hogy így tanév végére nem fáradtam el, hiszen még bőven vannak iskolai feladataim is, fontosak az év végi jegyek is, a darab közben meg elindult, sűrűek a napjaink. Anyu hoz, visz engem, mindent megtesz értem, és ezért nagyon hálás is vagyok. És így, hogy az első előadás velem pünkösd hétfőn nagy siker volt, kicsit meg is nyugodtam!
„Pánikolva körbe-körbe rohangálok!”
Mennyire vagy lámpalázas, mit csinálsz színpadra lépés előtt?
Léna: Az utolsó pillanatokban? Pánikolva körbe-körbe rohangálok! [nevet] Ám, mindig van valaki, aki megnyugtat, hogy jól csinálom, jó kezekben vagyok a színpadon. A rendező, Pozsgai Zsolt is az utolsó pillanatig nyugtatgat a színpad széléről, ahogyan a stáb összes tagja is segítőkész, nagyon aranyos mindenki, és befogadtak, úgy érzem. Amikor a színpadra lépek, akkor már minden rendben, hiszen
a húsz felcsendülő Omega sláger által a Papa is jelen van velem a színpadon...érzem.
Zsóka: Azért vannak nehéz pillanatok is. A végén például kivetítve látni Mecky-t, ilyenkor azért nem könnyű ez nekünk érzelmileg…
Érzelmileg nagy teher lehet, de arra is kíváncsi lennék Zsóka, hogy anyaként hogy éled meg, milyen plusz terhet ró ez rád?
Zsóka: Ez édes teher ám! Persze, sok a tennivaló, de a logisztikán múlik minden. Közben a Léna Fashion-t is csinálom, ami az én kis ruhaboltom, ahová felüdülni járok.
Az emberek például sokan azért térnek be, hogy gratuláljanak a lányomhoz, a sikereihez. Ez pedig, nagyon jólesik!
A tanulás nagyon fontos számotokra, de ilyen sűrű időbeosztással hogyan tudjátok összeegyeztetni a tanulmányokat a színházi feladataiddal?
Zsóka: Rengeteg segítséget kapunk az iskolától, a tanároktól, szerencsés Léna, hogy ilyen támogató az iskolai közege.
Léna: Imádok iskolába járni, és úgyis itt az év vége, így könnyebb is lesz már nemsokára. Azért egy kicsit várom, hogy beköszöntsön a nyári szünet... [mosolyog]
(Fotó: Kóbor Léna)
Gratulálok a sikereidhez Léna, és gyönyörű nyarat nektek! Azért majd kicsit pihenj is!
Léna: Köszönöm, és fogok, megígérem!
