Oszter Sándor özvegyének vallomása: "Nem szeretném azt érezni, hogy már nem fáj az elvesztése"

Ha azt mondjuk Rózsa Sándor, a legtöbben tudják, hogy az 1848-as szabadságharc betyárvezéréről beszélünk, mégis sokkal inkább a fiatal sármőr, Oszter Sándor arca ugrik be szinte mindenkinek. A színészé, aki éppen száz évvel híres druszája nagy tettei után született, és akiért nem csak ifjonti éveiben bomlottak a nők. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész szíve azonban egyetlen nőért dobogott. Ő Failoni Donatella, az olasz–magyar származású zongoraművész, akit 1979-ben vett feleségül, és akivel boldog, bár viharos házasságban éltek egészen Oszter Sándor két évvel ezelőtti haláláig. Donatella a közelgő születésnap kapcsán most a Borsnak mesélt érzéseiről. 

Failoni Donatella Oszter Sándorról: „Minden egyes percben érzem, hogy itt lépdel mellettem..”

– Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít, de ez nem igaz. Negyvenhat éve történt, hogy elkezdtük a közös utunkat, és bár ő lassan két éve már, hogy elment, számomra ez az út még nem ért véget. Minden egyes nap minden egyes percében azt érzem, hogy itt lépdel mellettem.

Természetesen az élet megy tovább, és az ember próbál tovább élni, és én is pont így teszek. Sándor hiánya reggelente tör rám a legerősebben, hiszen ezekben az órákban mindig hosszasan beszélgettünk a világ dolgairól. Nagyon hasonló volt a világnézetünk. Mi tulajdonképpen ikerlelkek voltunk és vagyunk. Nem volt egy könnyű ember, az biztos. Mondták is gyakran a barátaink, hogy a Jóisten jobbján biztosan bérelt helyem van a türelmemért, és igazuk is van. Én pedig most hozzáteszem, hogy Sándor már ott ül és előmelegíti nekem a széket – kezdte mélységes szeretettel a hangjában a Borsnak Donatella, aki számára a lánya és az unokája jelentenek vigaszt, és ők állnak majd támaszul mellette szombaton is, amikor velük együtt egy ország emlékszik majd a színészórásra.

Oszter Alexandra viszi tovább édesapja álmát

– Ahogy az utóbbi oly sok évben, a nyarat idén is a balatoni házban töltöttem, de az ősz beálltával visszatérek a diósjenői birtokra, ahol minden pontosan úgy van, ahogyan Sándor hagyta és szerette. Kisebb változtatásokat ugyan tervezünk, hiszen a lányom és a családja is odaköltözött, de alapvetően igyekszünk mindenben és mindennel megőrizni az ő emlékét – folytatta a zongoraművésznő, aki hozzátette, nagyon boldoggá teszi a tudat, hogy lányának, Oszter Alexandrának is éppen olyan fontos, hogy őrizze édesapja emlékét, mint neki. 

– Alexandra viszi tovább Sándor álmát, vagyis a birtok ügyeit.

– mondta Failoni Donatella, majd elárulta, hogy a most 13 éves unokájában gyakran látja meg imádott férjének személyiségjegyeit.

Oszter Sándor nagyon büszke lenne az unokájára

– Axelo már nagyfiú, és idén nyáron kevesebbet láttam, hiszen már nem olyan szívesen tölt heteket velem a balatoni házban, mint kisfiú korában, de ezzel nincs az égvilágon semmi baj. Hihetetlen hogy hónapok alatt mennyit nőt! Már egy fejjel magasabb nálam. Ha ránézek, néha a nagyapja néz vissza rám és nem csak a vonásai, de a jelleme is kezd nyomokban olyanná formálódni, mint amilyen Sándoré volt. Nagyon tudatos és okos fiú, és bár nem mutat különösebb érdeklődést a művészetek iránt, korábban szavalóversenyeket nyert. Ő inkább műszaki beállítottságú, de élénken érdeklődik az üzleti élet iránt is, amiben pedig Sándor nagyon otthonosan mozgott – mesélte büszkén lapunknak Donatella, aki éppen néhány napja töltötte be 76. évét, vagyis szinte napra pontosan egy évvel született előbb imádott férjénél.

„Nézem, ahogy elég, pont úgy, ahogyan az életünk...”

– Valóban pár napja volt a születésnapom, de nem volt ünnepség, hiszen Sándor nélkül ez a nap már soha nem lesz ugyanolyan, mint egykor. Mindig együtt tartottuk a születésnapunkat, és évtizedeken át hatalmas bulikat csaptunk. Ötvenen, de akár százan is velünk ünnepeltek ezekben a napokban. Most csendesen telt az évfordulóm, bár a családom és a barátaim felköszöntöttek. Szombaton pedig Sándor fényképe elé teszek egy szál gyertyát és végignézem, ahogy elég, pont úgy, ahogy az életünk is elmúlik. Végiggondolom, mennyi kalandot éltünk meg együtt a több mint négy közösen bejárt évtized alatt. 

– osztotta meg gondolatait a Borssal, Oszter Sándor özvegye.