Bodrogi Enikő: A nagyszüleim nagyon magasra tették a lécet
Voith Ági és Bodrogi Gyula unokája egészen szépen és kitartóan lépdel legendás nagyszülei nyomdokain. Pedig az út igencsak rögös és bizony nem feltétlen jelent előnyt az a bizonyos, jól csengő családnév.
Bodrogi Gyula köszöntésének egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a Nemzeti Színház színpadára kisétált a 19 éves unokája és előadta a saját maga által írt dalát ezzel köszöntve a 90 éves ünnepeltet. Bodrogi Enikővel egy nappal a dalpremier után beszélgettünk.
„Csak nekik, csak róluk...”
– A nagymamám előző hónapban lett nyolcvan, míg a papa most tizenötödikén töltötte a kilencvenet. Így arra gondoltam, hogy talán egy komoly dallal köszönthetném őket. A dalszövegben leírtam mindent, amit irántuk érzek. A szeretetet és persze a büszkeséget, amit érzek, ha rájuk és a családomra gondolok. Ezt csak úgy tudtam igazán kifejezni, hogy írtam egy dalt csak nekik, csak róluk… – kezdte a fiatal énekesnő, aki sem önmagát, sem mást nem szeretne nagyszüleihez mérni. Vele azonban mindenhol ezt teszik…
Az életem minden területén éreztem és érzem a mércét, amivel a nevem hallatán elkezdenek mérni engem.
– Ez egyrészről mérhetetlenül megtisztelő, másrészt viszont pokolian nehéz, hiszen Voith Ági és Bodrogi Gyula unokája vagyok. Olyan színészlegendáké, akikhez sem magamat, sem mást nem tudok és nem is akarok mérni. Minek is tenném, hiszen egyrészt lehetetlen, másrészt felesleges?! – nevetett Enikő, aki mindennek ellenére szeretné magát megmérettetni a nagy elődök hivatásában is.
„Bőven van még hová fejlődni, de igyekszem...”
– Egyébként a hétköznapi elismeréseket nem mérik szűken a nagyszüleim és ezek mindig nagyon jól is esnek. Viszont az igazi mérföldkövekért nagyon meg kell dolgoznom. Ahhoz, hogy ők is elismerjék, hogy valóban szintet léptem, már sokkal több kell, mint egy átlagos, de sikeres nap.
Ha egy-egy ilyen mérföldkőnél leülnek velem és megdicsérnek, na az a szívem mélyéig hatol.
Nagyon vágyom például arra, hogy egy ilyen szintlépés legyen, amikor kipróbálom magam színészként is. Szeretném megtudni, hogy meddig juthatok azon az úton, amit ők ketten már keresztül-kasul bejártak. Persze ehhez bőven van még hová fejlődni, de igyekszem – nevetett ismét Bodrogi Enikő, aki bár maximalista és tombol benne a megfelelni vágyás, de azt már megtanulta, hogy nem mindenki véleménye számít – Régebben kíváncsi voltam minden rólam szóló kommentre, de ez hiba volt, hiszen nagyon sok hozzászólást vettem magamra. Ma már csak a pozitív hangvételű kommentekre figyelek és ezek között az sem zavar, ha építő kritikát olvasok, hiszen azokat be tudom építeni a fejlődésembe – fogalmazott a 19 éves énekesnő.
„Ezzel adom ki a feszkót”
Bodrogi Enikő néhány hónapja szakított első igazi szerelmével, akivel több mint három éven át alkottak egy párt. Ugyanakkor most élvezi az egyedüllétet és már meg is találta a módszert, hogy kitöltse az űrt, ami a szabadidejében keletkezett. – Elég komolyan elkezdtem sportolni.
A muay thay és a kick-box egyfajta keverékét űzöm és egészen jó is vagyok benne.
Ezzel adom ki a feszkót és egyúttal teljesen ki is merít. Ez adja az énidőmet, és nagyon élvezem – zárta a beszélgetést Voith Ági és Bodrogi Gyula unokája.
